Mi él tovább a görög vallástól?

Aphrodite szent Pelagia lesz, Dionysos szent Dionysos, Poseidon pedig szent Miklós. A Dionysost hordozó Herakles mint Krisztust a vízen átvivő Szent Kristóf foglal helyet a szentek körében. A kereszténység átveszi a pogány templomokat.

Az athéni Parthenon 529-ben szűz Máriának szentelt templom lesz, de pogány díszeit megtartja, míg lord Elgin Londonba nem viteti őket. Theseus temploma szent Györgyé lesz, az Erechteion és Proserpina szentélye a Theotokosé.

Templomait sokszor régi mintára építi. A Mitras-kultuszból sok szertartást vesz át. Részben pogány eredetűek a körmenetek, a litániák, a búcsújárások, a gyertyák használata. A vértanúk tisztelete is sok tekintetben is hasonlít a halottak, az őrangyalokban való hit a geniushithez, A régi keresztény írók ezt a hasonlóságot a pogányok beédesgetésére is felhasználják, de Tertullianus már kellemetlennek találja, s azt állítja, hogy a misztériumok a keresztény szentségek utánzásai. A pogányság hatása nem marad csupán a felületen. A görög szellem rányomja bélyegét a keresztény egyház tanítására is. A keresztény igehirdetők a népies görög bölcsészet formáiban a cinikus és sztoikus bölcselkedéshez sokban hasonló tanokat gerjesztettek, később pedig a dogmákba is sok görög gondolat épül be. Sok kései görög gondolat maradt meg a középkori titkos tudományokban, az alkímiában és az asztrológiában.

Az olympiai Zeusz-templom, középen Zeusz szobrával (Falke Jacob Von)

Egészen sajátságos feltámadásokat ért meg azonban a régi görög istenek világa a renaissance korban és 18. századbeli klasszicizmus korában. A keresztény vallás ugyan ekkor már oly erős volt, hogy épületét a régi pogány istenek semmiképpen meg nem ingathatták, bizonyos művelt körökben azonban sok titkos és sok nyilvánosan is kifejezett rokonszenvet keltettek. Ezeknek a görög-római szellem által leginkább áthatott és megihletett kései pogányoknak talán legnagyobbika Goethe volt, a nagy német költőfejedelem.

Legjobban átvette és értékesítette és állandóan felhasználja a görög-római világ felújulása által nyújtott hitrege-motívumokat a képzőművészet és a költészet, melynek számos képviselője közül legutóbb Böcklin igyekezett hallhatatlan művekben megerősíteni a görög vallásos képzelet világát.

Forrás: Szimonidesz Lajos – A világ vallásai (299. oldal) Könyvértékesítő Vállalat utánnyomás-sorozata, Dante Kiadás, Háttér Kiadó. Budapest ISBN 963 7455 93 0