A kereszténység

Közzétette:

A világon lakó 7,75 milliárd ember 33%-a keresztény. Még pedig az a mintegy 2,6 milliárd, aki a kereszténység mellett a modern nyugati kultúra légkörében él, s aki ennek a kultúrának az igájába akarja hajtani az egész földet. Ez a kapcsolat a kereszténységet valamennyi vallás fölé emeli, mégpedig nemcsak hatalomban, erőben és jelentőségben, hanem súlyban és értékben is, mert az összes vallások között a kereszténység kötött és köthet legbensőbb viszonyt az emberiség legfelsőbb művelődésével és haladásával.

A kereszténység rendkívül sokarcú vallás. Kétezer éves története változatok egész sorát hozta létre, amelyek mind ugyanabból a közös forrásból fakadtak, de annyira különböző irányokba tértek, hogy a legélesebb ellentétbe kerültek egymással, s volt idő, hogy tűzzel-vassal irtották egymást.

The Christian world

A kereszténység mai elterjedése.
(Lila = a lakosság 50%< keresztény, rózsaszín = a lakosság 10–50%-a keresztény)

A kereszténység külső és belső változásainak a feltüntetése, különböző irányainak a számontartása és jellemzése külön tudomány, mellyel egész irodalom foglalkozik, s mely külön könyvet igényel.

A többi vallások közé sorozott, vallástörténeti távlatban bemutatott kereszténység képe egész más lesz, mint aminőket az egyes keresztény egyházak teológiái saját egyházukról, belülről szoktak festeni, azonban éppen újszerűsége, tárgyilagossága és lényeges dolgokra való korlátozottsága fogja a vallástörténeti beállítás szükségét igazolni, azon a – természetes kényszerűségen kívül, hogy a világ vallásainak sorozatából az emberek harmadrészének a vallása, a kereszténység semmiképp nem hiányozhat…

A kereszténység történetileg a zsidó és a görög-római vallások közé ékelődik. Eredete, gyökerei mélyen benyúlnak a zsidóságba, bibliájának a fele a zsidó biblia, világnézetének alappillérei a zsidó biblikus világnézet alapmeggyőződései, istenismerete és istentisztelete hosszú vonalon a azonos a zsidóságéval, fejlődése folyamán a zsidóság többször képezi vallásos megújhodása forrását. Sőt az unitarizmus – szombatosság vonalában egyenesen megint a zsidóságba torkollik vissza. A másik oldalon mindjárt eredeténél szakít a zsidósággal, s a görög-római világba ver erős gyökeret. Terjedése és kibontakozása közben a görög-római világgal, a kelta, a frank, germán és szláv népek vallásaival kerül a legbensőbb kapcsolatba, s ezek gyakorolnak befolyást rá.

Teljesen kifejlődött formájában azonban mind a két vallásos iránytól lényegesen különbözik. A zsidóság primitív egyistenhitén éppen úgy túlnő, mint a görög-római vallás természetimádó, költői világnézetén s egész sajátos vallásformává lesz, melynek sajátosságát a Jézus Krisztusban való hit, Jézus Krisztus életének és halálának megváltásként való értékelése, Jézus Krisztus személyének a hit középpontjába való állítása adja meg.

Forrás: Szimonidesz Lajos – A világ vallásai (429. oldal) Könyvértékesítő Vállalat utánnyomás-sorozata, Dante Kiadás, Háttér Kiadó. Budapest ISBN 963 7455 93 0

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s