Edmund Hillary

„Sokan mondták, hogy az Everest megmászása talán tevékeny életem végét jelentette, legnagyobb vágyam beteljesülését. De nem ez volt a helyzet, mert számomra az Everest megmászása – bár izgalmas volt – csak kezdetet jelentett.”

Sir Edmund Hillary elsőként hódította meg 1953-ban a világ legmagasabb hegycsúcsát, a 8848 méteres Csomolungmát (Mount Everest), de eljutott az Északi- és a Déli-sarkra, és híres volt humanizmusáról, környezetvédelmi elkötelezettségéről is.

Tizenkét évesen kezdte a hegymászást a Új-Zéland csúcsaira és gleccsereire. 1951-ben már részt vett az első új-zélandi Himalája-expedícióban, majd egy évvel később egy brit csapatban. Harminchárom évesen került be John Hunt ezredes brit Mount Everest-expedíciójába.

Tenzing Norgay serpával 1953. május 29-én reggel indultak el az utolsó méterek meghódítására a IX. számú táborból, oxigénpalackokkal felszerelve. Az utat nekik maguknak kellett felfedezniük és azt sem tudták, mi vár rájuk odafent. Aznap helyi idő szerint 11 óra 30 perckor történelmet csináltak. A nagy hegyi kaland után alig négy évvel Hillary már az Antarktisz felé vette az irányt és ott a nagy felfedező, Robert Scott egykori bázisán rendezkedett be.

Ő volt az első, aki 1958. január 3-án az első járművet vezette a szárazföldön át a Déli-sarkra. A sors iránti hálája jeléül Hillary a nepáli serpák megsegítését tűzte ki egyik legfőbb életcéljául. Feleségével szakadatlanul járta a világot, hogy pénzt gyűjtsön, közreműködésével 27 iskolát, két kórházat és tucatnyi egyéb gyógyintézetet hoztak létre a Himalájában.

Az ENSZ 1987-ben a világ 500 vezető környezetvédője közé sorolta, s Sir Edmundot számtalan egyetem avatta díszdoktorává. Amikor 2003-ban, a Mount Everest meghódításának 50. évfordulóján ő volt a katmandui ünnepségek díszvendége, keményen bírálta a himalájai hegymászás elüzletiesedését és azt, hogy az egyre tömegesebb turizmus miatt a hegy lassan egy oxigénpalack-szemétlerakattá válik.

Forrás: József Attila Könyvtár – Dunaújváros