Georges Haussmann

Georges Haussmann

Közzétette:

 

 

A báró volt a mai, modern Párizs megálmodója, építője

 

Haussmann 1853. június 22-én megbízást kapott III. Napóleontól a főváros látképének, alaprajzának megváltoztatására. Haussman báró nem is késlekedett: az általa elindított, sokak munkáját igénylő városrendezési munkálatok 1871-ig folytak az ő felügyelete alatt.

A városrendezés leglátványosabb eredménye mára Párizs egyik jelképévé vált: az Étoile térről csillag alakzatban induló utcák, sugárutak rendszere. A város külső megjelenésének változása mellett, Haussmann báró kiemelt feladatnak tartotta a főváros higiéniai, egészségügyi körülményeinek megváltoztatását, a közüzemek és szolgáltatások kiépítését.

Az évtizedekig tartó munkálatok során a középkori, zsúfolt és nyomorúságos városrészeket a földdel tették egyenlővé, s helyükön a várost szellőssé tevő sugárutakat nyitottak, köztereket és parkokat alakítottak ki, bérházakat, középületeket építettek, és jelentős infrastrukturális beruházásokra is sor került. Nevéhez fűződik többek között a Cité-sziget építészeti kialakítása, az Igazságügyi Palota, az Opéra Garnier, a Forum des Halles vásárcsarnok kialakítása.

 

Paris  Georges Haussmann  Paris

 

Munkájával a 19. század végének európai nagyvároseszményét alakította ki, noha kortársai és az utókor is kritikával illették és illetik működésének egyes eredményeit. Georges Eugene Haussmann megvalósult elképzelései a jövőben több más nagyváros átépítésénél is példaként szolgáltak.

„A legfontosabb feladat olyan közüzemi létesítmények és szolgáltatások kiépítése, amelyek biztosítják a már milliós város működését: csatornahálózat, vízvezeték, gázvilágítás, közlekedés, iskolák, kórházak, piacok, parkok. (…) megháromszorozzák a közvilágítás gázlámpáit; egységesítik az omnibuszközlekedést és bevezetik a bérkocsikat; létrehoznak négy nyilvános parkot; középületeket emelnek (…): ezek azok a fontos „közmunkák”, amelyeket később minden európai városban elvégeznek.”

(forrás: Leonardo Benevolo: A város Európa történetében. Atlantisz, 1994, 186.o.)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s