Remains of a megalithic church in Malta

A vallás megnyilatkozási formái

Közzétette:

 

 

Az első kérdés: miben nyilvánul meg és mi a vallás?

Általában: az a rendkívül elterjedt, szinte általánosnak mondható meggyőződés, mely a világ és az élet rejtélyeinek a megoldásához szellemeket és magasabb rendű isteni lényeket tételez fel s a világ és az ember sorsa intézését az ő kezükben tudja. Ebből a meggyőződésből fontos gyakorlati következtetések folynak. Az ember áhítatával igyekszik felemelkedni ezekhez a magasabb rendű lényekhez, tiszteli őket, alkalmazkodik hozzájuk s arra törekszik, hogy akaratukat a maga érdekében befolyásolja.

A vallásnak két sarkpontja van: az egyik a szellemekben és istenekben való hit, a másik a felsőbb hatalmak tisztelete.

Istenek

A legtermészetesebb sorrend az volna, hogyha az áhítat első tárgyául a szülőket, a családfőket és a primitív társadalmak egyéb kiemelkedő vezetőit állítanók oda. Azonban ez a viszony még nem vallásos viszony. Nem is kell, hogy megelőzze a magasabb szellemi hatalmakban való hitet, mert a vallás nem mindig szerves társadalmi fejlemény. Sokszor inkább különös élményeken alapuló, magának külön medret vájó és külön világot teremtő meggyőződés. Alapját feltűnő természeti jelenségek, különösen vihar, villámlás, mennydörgés, véletlenek alkotják, amelyekből az ember visszakövetkeztetés útján jut el magához hasonló, de éppen azért, mert a jelenségek nálánál sokkal hatalmasabbak, nála hatalmasabb lények hitére. Ez a hit kifejezésre jut a mana-hitben, a fetisizmusban, a fejlettebb többistenhitekben, a csillagimádásban, az anyag és szellem egységét valló, magát a világegyetemet istenítő panteizmusban, az egyistenhívő vallásokban, amelyek közt feltűnőek a különböző népvallások és külön csoportot képez a kereszténység és az iszlám.

 

The religions of the world in pictures

A világ vallásai képekben

A magasabb rendű erő megtestesül földben, hegyben, kőben, fában, él a föld alatt és a föld fölött, vízben és levegőben. Emberfeletti szellemei vannak a hegynek, a tónak, a forrásnak, az erdőnek, a termőföldnek. De lakozhatik állatokban és emberekben is. Ennek megfelelően vallásos tisztelet jár szent tárgyaknak, szent állatoknak és szent embereknek, akikben az istenség átmenetileg vagy állandóan lakozik. Leggyakoribb azonban az istenség egyéniesítése a fétisben és a fetisizmusnál magasabb rendű, gazdagabb istenhitek istenszobraiban, bálványaiban, amelyek részben az istenség valóságos megtestesülései, részben pedig csak jelképei. Egész kifejlett népvallásokban az istenképek csak szimbólumok, tökéletlennek érzett, de mégis a hívő képzelet támogatására szükséges ábrázolások. A fétis még maga az isten, vagy a benne érzékelhető isteni erő, az istenszobrok azonban már csak halvány másolatai annak a felséges vagy rettenetes isteneknek, akik a világot kormányozzák és az ember sorsát a kezükben tartják. A fetisizmusból sokszor megmarad a képmások tárgyszerű, önmagukért való tisztelete, az egyszerű nép nem mindig tesz különbséget az eszme és jelkép között. A gondolkodók azonban annál élesebben megkülönböztetik az eszményt kifejezési formáitól.

 

In the scene of a cylinder seal, the sun god Samas is worshiped

Egy hengerpecsét jelenetén Samas napistent imádják

A vallási gyakorlatban ezek a kifejezési formák nyomják rá bélyegüket egyes vallásokra. A torz kínai és hindu istenképek nehezebbé teszik a bennük megtestesített vallásos eszmék megértését, a görög költészet és művészet ellenben rendkívül sokat tett a görög vallás népszerűsítésére. A zsidó és a mohamedán vallás képtelenségnek érzi, és ezért tiltja az istenábrázolást, ahol pedig az eszmény megalkuszik a gyakorlati követelménnyel, elvontan való érzékeltetésére törekszik, majd pedig megint visszaesik a festett és faragott ábrázolatok készítésének a fokára, melynek párhuzamos formája fétiseknek amulett formában való használata. Egész kivételes magaslaton áll Laotse Tao-tana, mely a személytelen isteni hatalomban való hit kifejezése és János evangéliumáé: Isten lélek s akik imádják, szükséges, hogy lélekben és igazságban imádják.

Forrás: Szimonidesz Lajos – A világ vallásai (11—12. oldal) Könyvértékesítő Vállalat utánnyomás-sorozata, Dante Kiadás, Háttér Kiadó. Budapest ISBN 963 7455 93 0 |Képek: Wikipédia

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s