Mark Twain

Mark Twain

Közzétette:

 

 

Hozzá fordulunk, ha a XIX. századi Amerika irodalmi természetrajzára vagyunk kíváncsiak. Kelettől Nyugatig valamennyi régió színeit felleljük műveiben, megtudjuk, milyen volt a gyermekkor, Amerika ifjúsága, kincsei és fenyegető lidércei merre rejtőztek.

Mark Twain

Mark Twain, eredeti nevén Samuel Langhorne Clemens (Florida, Missouri, 1835. november 30. – Redding, Connecticut, 1910. április 21.) amerikai író, újságíró, humorista.

A Missouri állambeli Floridában született. Négyéves korában költözött szüleivel a Mississippi partján lévő Hannibalba. Nyomdász, majd folyami kalauz, a polgárháborúban rövid ideig katona a déli oldalon. Újságíróskodott Nevadában, Kaliforniában (San Franciscóban Ambrose Bierce pártfogoltja.) Első nagy sikerét mégis Keleten aratta: A calaverasi csodabéka (The Celebrated Jumping Frog of Calaveras County) című elbeszélését a New York-i Saturday Press közölte 1865-ben. Házassága után a keleti partvidéket választotta otthonául, a Connecticut állambeli Hartfordban lakott, Harriet Beecher-Stowe tőszomszédságában. Életének utolsó másfél évtizede a nagy felolvasó körutak, az üzleti kísérletezés és a személyes tragédiák kora.

Első írásai humoros vázlatok, inkább amolyan ujjgyakorlatok az ún. tall tale – a képtelent és a reálist ötvöző anekdotikus műfaj – jegyében. A keleti olvasók és kritikusok – a naturalizmus amerikai apostolához, William Dean Howellshez szoros barátság fűzte – hatása nélkül valószínűleg regionális elbeszélő maradt volna. A szatirikus karcolat mindamellett végigkísérte pályáját. A Jámbor lelkek külföldön (Innocents Abroad), vagy az Élet a Mississippin (Life on the Mississippi) valójában nem regények: mesék és anekdoták, melyeket az időrendi szál fűz laza egységbe.

Charles Dudley Warnerrel közösen írta első regényét, Az aranykor-t (The Gilded Age), amely a polgárháború utáni időszak harácsoló szellemét és korrupt politikai életét leplezi le. A Mississippi menti álmos városkában játszódó Tom Sawyer kalandjai (The Adventures of Tom Sawyer) szerkezetileg talán legjobb regénye. „Ikerkönyve”, a Huckleberry Finn kalandjai (The Adventures Huckleberry Finn) viszont már minden szempontból maradéktalan remekmű. Főalakjai Huck és fekete barátja, Jim, s az ő tutajozásuk a Mississippin adja a regény gerincét. Epizodikusan szerveződő mű ez is, egységgé három kulcseleme ötvözi: a folyó, Huck narrátorszerepe, valamint az az eszmélési folyamat, ahogy Huck tudatára ébred Jim emberségének. A könyv érzelmi csúcspontja, amikor Huck megmenti barátját a rabszolgasorstól. A humoros és felhőtlen epizódok ellenére a regény könyörtelen vádirat az 1840-es évek déli társadalma ellen. Egy naiv ifjú beavatási drámája az ültetvényes világ álszent erkölcseibe, pénzsóvárságába és az emberi méltóságot semmibe vevő kegyetlenségébe. A mű stílusa is megragadó. Huckkal, a mesélővel Mark Twain tehetségének egyik legmarkánsabb vonását juttatta érvényre: konkrét történésről köznapi nyelven tudósít.

Az aranykor óta művészetében mélyáramként ott lappangó pesszimizmus a kor embere és világa iránt az 1880-as évek végétől mindinkább felszínre tört. Az Egy jenki Arthur király udvarában (A Connecticut Yankee in King Arthu’s Court) derűs társadalmi parabolának indul, ám rémlátomásba torkollik. A politika hatalmasai semmibe veszik a demokratikus eszményeket, a modern technológiát pedig sem alattvalóik felemelésére, hanem vetélytársaik elpusztítására használják. A rabszolgatartók megszállottságát mutatja be a Pudingfejű Wilson (The Tragedy of Pudd’n’head Wilson), akik az „ujjlenyomat-tudományt” is segítségül hívják, csak hogy megállapíthassák, ki fehér, ki fekete. A lóvá tett város (The Man That Corrupted Hadleyburg) egy „tisztes” polgárok lakta város álszent erkölcseiről rántja le a leplet, míg a posztumusz (The Mysterious Stranger (A titokzatos idegen) című művében már egy ifjú sátán avat be minket az élet borzalmaiba.

Mark Twain művészete az amerikai élet változásainak páratlan tükre: a Nyugat nyers, ám derűs humora mellett ott találjuk a komoly társadalomszatírát, az ifjúság ártatlansága és csibészkedése mellett a felnőttkor elboruló horizontját és keserűségét.

Írta: Tóth Csaba

Forrás: Amerikai elbeszélők I. kötet – életrajzi jegyzetek (876-878. oldal) Európa Könyvkiadó, 1985 ISBN 963 07 3555 5 Össz. ISBN 963 07 3571 7

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s