Charlie Chaplin

Juhász Gyula – Chaplin művészete

Közzétette:

 

 

1

Mikor megjelenik fura figurája a fehér lepedőn – New Yorkban vagy Tokióban, Párizsban vagy Moszkvában, Rómában vagy Abádszalókon, akárhol a kerek világon -, az emberek arca felderül, a tetszés moraja zsong a rejtelmes és kellemes félhomályban. Jön, látják és győz. Nagyobb hódításai vannak, mint Cézárnak és Napóleonnak. A mi nagy Vörösrnartynk azt énekelte Liszt Ferencről:

Hirhedett zenésze a világnak,
Bárhová juss, mindig hű rokon.

Charlie Chaplin ilyen értelemben még inkább hírhedt művésze a világnak. Mindnyájunknak barátja, testvére, jóltevője, vigasztalója. Az udvari bolond a Chaplin: The Kidkirályokat mulattatta. Charlie Chaplin az egész emberiség mulattatója. Esetlen, félszeg, csetlő-botló alakját milliók és milliók hálája öleli körül.

2

Művészete bármennyire népszerű és akármilyen egyetemes is, a legmagasabbrendű tulajdonságokból alakult. Mindenekelőtt ebben a csodálatos komédiásban egy mély filozófus szunnyadozott, aki az idők során és az alakítások rendjén egyre jobban ébredezik.

Chaplin filozófiája az élet és művészet komoly szemléletén alapul, könnyes és véres valóságok talajából fakad. Rengeteg szomorúság, szenvedés és csalódás fejlesztette ki ezt a halk, lemondó, bizarr és groteszk bölcsességet. A kis kalap és a nagy cipő, a tarka mellény és a rongyos nadrág embere a nincstelenek sorsát példázza, az örök emberi balekség végzetét jelképezi. Az élet mindig félretaszítja, felökleli, megpofozza, megtépázza a szegényt, de a művészet, az álom megvigasztalja, megnyugtatja. Szivárványos művészet a Chapliné: könnyeken keresztül mosolyog. A komédia és tragédia kötelén táncol. Az ő élhetetlen alakja közeli rokona, talán édes testvére az elmés, nemes manchai lovag don Quijote halhatatlan figurájának.

3

Chaplin mindig fejlődik, egyre mélyül, folyton tökéletesedik. A klasszikus egyszerűség irányában halad. Egy mozdulattal egy életet fejez ki. Egy hallgatással egy sorsot mutat meg. Fintora mögött fájdalom remeg. Mosolyában a mulandóság beszél. Egy rúgása olyan, mintha a világ fenekét akarná kilyukasztani. Utánozhatatlan és felülmúlhatatlan mester, aki már messze maga mögött hagyta a mesterséget. A teremtő nagyok meredek ösvényén megy végtelen távlatok felé.

Nagy utat futott meg eddig, megalkuvás és megállás nélkül.

Eleinte könnyű burleszkek bohóca volt. De ezen a téren a legnehezebb dolgokat játszva győzte, a lehetetlen és a hihetetlen föladatokkal úgy birkózott, mint a macska az egérrel. Ezer ötlete, csínye, tréfája, mozdulata, fordulata volt, mind eredeti, új, váratlan, meglepő, az ösztönösség és tudatosság ragyogó keveredése és kavarodása. A kacagások tomboló viharait támasztotta, a tömegek testvéri nevetésben egyesültek az ő láttára, mindenféle rend és rang különbsége nélkül.

Chaplin egyetemes demokráciáját teremtette meg ezen a földön az általános, élénk derültségnek.

4

Az Aranyláz után jött a Cirkusz. Ez az új alkotás Chaplin művei között olyan helyet foglal el, mint Shakespeare oeuvre-jében a Szentivánéji álom. A meséje végén rejtőző és a végén tisztán és diadalmasan kicsendülő alapeszmére gondolok: az élet óriás színház vagy cirkusz, a szerelem szép bolondság, a dicsőség nagy őrültség, az ember végre is magára marad, egyedül a bánattal és az elmúlással. Egészen egyedül. De míg a néző eljut odáig, halálra neveti és sírja magát egy édesbús, isteni komédiás kegyelméből. A világ mai szegénységében és szomorúságában jólesik tudni és látni őt, aki a legnemesebb és legegyetemesebb művészet varázsával ringat el mindnyájunkat.

Színház – Színházi Újság, 1928. szeptember 30.

Forrás: Juhász Gula – Örökség Válogatott prózai írások (mek.oszk.hu)

by Strauss-Peyton Studio, bromide print, circa 1920

Sir Charles Spencer Chaplin (közismertebb nevén Charlie Chaplin, London, 1889. április 16. – Corsier-sur-Vevey, Vaud kanton, Svájc, 1977. december 25.) angol filmrendező, forgatókönyvíró, színész, zeneszerző, vágó, filmproducer. | Chaplin 1920-ban

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s