A legszentebb kereszt maradványait soha más szentek ereklyéivel együtt nyilvános tiszteletre kitenni nem szabad. Ezek mindig külön tartóban őrizendők; a püspöki keresztbe foglalt keresztrészecskét a püspök halála után a székesegyházban kell elhelyezni és az utódnak kell átadni. (1287. és 1288. kánon.)
Vannak ugyan más ú.n. Krisztus-ereklyék is, amelyeket a hívők kiváló tiszteletben tartanak, ezeket a Codex Iuris canonici nem említi. A szent keresztet, feliratát és azt a négy szeget, amivel Jézus keze-lába a kereszthez szegeztetett, a hagyomány szerint 326-ban Nagy Konstantin anyja találta fel. Egy része Jeruzsálemben van, más része a felirattal és szeggel a jeruzsálemi Szent kereszthez címzett templomban található. A szegek közül a másik a trienti székesegyházba, a harmadik Madridba került, a negyedikből egy darab a lombardi vaskoronába van beforrasztva, többi részei pedig Róma, Párizs, Aachen, Bécs és Krakó főegyházaiban őriztetnek. Veronika kendője, mellyel Jézus utolsó útján vérrel és verejtékkel borított arcát megtörölte s amelyen szentséges arcának a képe rajta maradt, a vatikáni szent Péter templom Veronika-kápolnájában látható azzal a lándzsával együtt, mellyel Krisztust a kereszten megszúrták. A lándzsa hegye Párizsban a St. Capelle-ban van. A szivacsból, mellyel ecetbe mártva a kereszten szenvedőt megitatták, egy nagy darab a római szent Kereszt templomban van. Töviskoronáját a párizsi Notre Dame székesegyházban minden év nagypéntekén teszik ki, hogy tisztelhessék. Tövisei azonban hiányzanak róla, mert azokat a görög császárok széjjel ajándékozták. Jézus szent köntöse (tunica) többek közt Trierben van, ahol 1844, és 1891-ben tartottak hozzá nagy zarándoklatot. (Trierben 1891-ben 1.925,130 zarándok kereste fel; másik példányát Argenteuilben mutogatják, de ezenkívül még 18 helyen tisztelik.) Jézus szivének a vércseppjeit őrzik a bécsi udvari kápolnában, a szt. István templomban és a bruggei székesegyházban. A lépcső, melyen Jézust Pilátus elé vezették, Rómában a lateráni templom közelében látható, a zarándokok térden csúsznak fel a 28 lépcsőfokon. Az oszlop, mely mellé Jézus megostoroztatása alatt kötve volt, szent Praxedis templomában látható. A sírjában talált egyik gyolcslepedő a turini székesegyház egyik legértékesebb ereklyéje, a szent jászolt, melybe Szűz Mária Jézust fekteté, Rómában a S. Mariae Majoris ad Praesepe templomban ezüst ereklyetartóban őrzik s karácsony ünnepén a hívek örömére köztiszteletre kitétetik, a názáreti ház (Sancta casa) pedig, melyben az ige testté lőn, Lorettóban látható, ahová az angyalok hozták át, a hitetlenek kezébe került Szentföldről. A 18. század elején állítólag volt év, mikor 200,000 zarándok kereste fel.
A St. Chapelle belseje Párizsban. Ez a nagyon szép középkori templom főként arról nevezetes, hogy gazdag ereklyetárában több híres ereklye van, melyeket a keresztesek hódolata juttatott szent Lajos francia király birtokába. Itt őrzik arany ereklyetartóban Krisztus állítólagos keresztjének egy darabját, a töviskoronáját (tövisek nélkül), a lándzsát, amivel az oldalába döftek, a spongyát, amivel megitatták, a bíborköntöst, amit gúnyképpen ráadtak s egy gyermekkori köntösét is.
Az ereklyék tisztelete a sok kritika és protestáns hatás alatt mindinkább háttérbe szorul. Középkorbeli virágzása idején a wittenbergi Allerheiligenstiftnek 5005, a hallei templomnak 8933 ereklyeparticula volt a kincstárában. A bécsi Szent István-dóm „ereklyekincstárában” ma több százat őriznek.
Forrás: Szimonidesz Lajos – A világ vallásai (552—554. oldal) Könyvértékesítő Vállalat utánnyomás-sorozata, Dante Kiadás, Háttér Kiadó. Budapest ISBN 963 7455 93 0