Bhutan

A „sárkányok földje”, az elveszett paradicsom

Közzétette:

 

 

A himalájai ország, amit a bhutániak „Druk Yul”-nak, sárkányok földjének neveznek, évszázadokig rejtőzött a történelem árnyékában. Valamikor brit protektorátus volt, ütközőállam az indiai koronagyarmatuk és Tibet között. Bhután határait hermetikusan lezárták. Dzsigme Szingje Vangcsuk király csak 1974-ben nyitotta meg a határokat korlátozott számú turistának; ennek célja – a király szándékai szerint – nemcsak a devizabevétel, hanem a népek közötti megértés javítása is.

 

Paro Takcang Monastery (Tiger Nest)

A Paro-völgy fölé magasodva, szorosan a meredek sziklafalhoz simul Taksang, a Tigrisfészek-kolostor. A legenda szerint Padmaszambhava, aki meghonosította a lámaizmust Bhutánban egy szárnyas nőstény tigris hátán itt ereszkedett le.

Természeti akadályok már 1962 óta nem gátolták a látogatót. Akkor haladt végig Bhután történetében az első autó az éppen megnyitott, kanyargós hegyi úton, melyet Bhutanaz indiaiak építettek gigantikus erőfeszítések árán a dzsungelen, a meredek hegyeken át. Azelőtt öszvérháton tíz napba is beletelt, a Thimbuba, Bhután mai fővárosába vezető fárasztó út. Ma egy dzsip 6—7 óra alatt odaér.

A bhutáni kaland már a világ számára teljesen ismeretlen, varázslatos ország határán kezdődik. Paul Grimes, a New York Times munkatársa egyike volt a keveseknek, akik már 1974 előtt beutazhattak Bhutánba. A higgadt amerikai lelkesen írta, hogy Bhután a „Shangri La”, az elveszettnek hitt paradicsom, az az ország, ahol megőrizték az örök ifjúság és az el nem múló szépség titkát.

 

Haa Vsllry

Tájkép, Haa-völgy

Az ország hermetikus elzártsága nem csupán az északon magasodó jég- és hóbarikádokkal, s a manapság is szinte járhatatlan déli dzsungelekkel magyarázható. A kutatást és a hódítást ugyanígy megnehezítették a 4000 métert is meghaladó központi hegyláncok, amelyek észak—déli irányban húzódnak végig az országon, és egészen az indiai síkságig érnek. De még ezekben a magasságokban is nőnek fenyők és göcsörtös törzsű, bizarr gyökérzetű paratölgyek, amelyek ágain hosszú zuzmók lengedeznek szakállszerűen a szélben. Aki itt jár, megérti: miért keletkezett oly sok mese és legenda Bhutánban, miért annyi a történet gnómokról, szellemekről és démonokról.

Forrás: Ezerarcú világunk – Ázsia, Ausztrália (60. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1993 ISBN963 7961 04 6 ISBN 963 7961 33X

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s