Pál C. Molnár: Self-portrait

Molnár C. Pál – egyházi és díszítő festő

Közzétette:

 

 

Festő, grafikus. A 20. század magyar képzőművészetének egyik legnépszerűbb alakja. 1912-ben aradi főreáliskolai tanulmányai alatt az országos ifjúsági rajzpályázat első díjasa. 1915-1918 között a budapesti Rajztanárképző Főiskola hallgatója. A Szinyei családdal mint házitanító Svájcba utazott, s az első kiállítását is ott, Lausenne-ben és Genfben rendezték meg. 1923-ban egyéves franciaországi tartózkodása után hazatért, s egyházművészeti képeinek gyűjteményes anyagát a “Belvedere” szalonban állította ki. 1925-ben a Képzőművészek Új Társasága (KUT) felvette tagjai sorába. 1928-ban a Nemzeti Szalonban bemutatott „Szent Ferenc a madaraknak prédikál” c. festményével hároméves római ösztöndíjat nyert el.

Az 1930-as években jelentős művészi sikerek kísérték pályáját: 1931-ben az Ernst Múzeum felkérésére műveiből gyűjteményes kiállítást rendeztek. Ugyanebben az évben a Szinyei Társaság nagydíját nyerte el, majd 1934-ben a Varsói Nemzetközi Fametszet Biennálé, s a Padovai Nemzetközi Egyházművészeti Kiállítás aranyérmese; 1936-ban Budapest Székesfőváros jubileumi aranyéremmel tüntette ki; s az 1937-ben megrendezett párizsi világkiállításon pannóit Grand Prix-val, Cyrano de Bergerac fametszetsorozatát ugyancsak aranyéremmel jutalmazták. 1945 után szinte minden csoportos és nemzeti kiállításon részt vett.

Holy Trinity Altar (Battonya) by Pal Molnar C. Castelli Romani, Albano by Pal Molnar C.

Önarckép | Szentháromság oltár (Battonya) | Castelli Romani, Albano

Művészetének népszerűsége talán a klasszikus mediterrán hagyományok és a XX. századi ember nyugtalanságának sajátos kombinációjából tevődik össze. Műveinek a római iskola tárgykörével megegyező, többnyire szakrális jeleneteit közvetlen, érzéki látásmóddal ruházta fel. Az 1920-as években a plein air festés dúsabb változatát hozza létre (svájci tájképeken a helyi színek erőteljes érzékeltetése). Grafikáin, karakterrajzain a pontos megfigyelés elegáns, nagyvonalú stilizálással, kubisztikus karikírozással és expresszív kifejezőerővel párosul. Mind egyházművészeti, mind mai témájú festményein, falképein a szűkszavú, klasszicizáló előadásmód, zenei hatású kolorit és szürrealisztikus látásmód az újklasszicizmus sajátos változatát teremtette meg. Jellegzetes művei: Angyali üdvözlet (1929); Vénasszonyok nyara (1928-30); Pulóveres madonna (1930). Állami illetve egyházi megbízásra készített falfestményei: Budapest, Béke téri templom három szárnyas oltára (1942); belvárosi főplébánia templom szárnyas oltára (1948); Szombathely, Szt. Erzsébet plébániatemplom szárnyas oltára és öt festménye (1954); Budapest, józsefvárosi plébániatemplom, Bernadette-oltár (1959); Pécsi egyetem dísztermének pannója (1967). Művei számos külföldi múzeum anyagában megtalálhatók (Nürnberg, Városi Múzeum; München, Városi Múzeum; Róma, Museum Arte Moderna; Velence, Museo della Biennale; New York, Modern Museum). A Magyar Nemzeti Galéria 12 festményét őrzi.

Forrás: Képzőművészet Magyarországon (hung-art.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s