A Willamette-völgy vincellérjei

Közzétette:

 

 

A borok amerikai szerelmeseinek biztos tippje szerint feltétlenül megéri Oregonban körülnézni. Olyan borok ihatók ott, amilyenek 40—50 évvel ezelőtt jobbára még nem is léteztek: testes, érett, tökéletes burgundira emlékeztető borok, bársonyosan sima, lágy vörösborok, vagy olyanok, melyeknek bukéja hol a kávéra, hol a cseresznyére vagy a fekete ribbizlire, hol pedig a fűszerek zavarba ejtő sokaságára emlékeztet.

Az oregoni Willamette-völgy részben a németországi Pfalz, részben a francia Burgundra, részben Délnyugat-Franciaországra hasonlít. Amerika fontosabb borvidékei közül ez a legfiatalabb, és 2000 hektárnyi termőterületével még elég kicsi. Területe azonban évről évre 200 hektárral nő, és lehet, hogy 40 vincellérje a világ legérdekesebb szőlősgazdája. Valamennyiüknek egyetemi végzettsége van. Egyikük, David Lett, fogorvosnak tanult. Másikuk, egy radiológus, nem tudta elviselni, hogy naponta gyógyíthatatlan rákbetegekkel foglalkozzék. Szőlőtermesztésre adta a fejét egy várostervező is, mert megcsömörlött az élettől. David Adelsheim, a 45 éves germanista, aki Németországban járt egyetemre, annyira megszerette a borászkodást, hogy elhatározta: otthon, Oregonban maga is vincellérkedni fog. Mint jó tanárhoz illik, módszeresen kezdte elsajátítani új szakmáját. Először egy borászati szakközépiskola présházában képezte magát, azután Németországban, Franciaországban és Svájcban borgazdasági kísérleti állomásokon dolgozott, végül borpincérnek szegődött lakóhelye, Portland legjobb vendéglőibe. És csak ezután vetette meg saját kis szőlészetének alapját. Ne mondja senki, hogy az amerikaiak felületesek!

 

Adelsheim Ribbon Springs szőlőskert Fotó: Kent Derek Stúdió

Az amerikai képtelenségek egyike, hogy az oregoni vadhús, amelyhez Adelsheim Pinot Noir-ja illik a leginkább, nem szerepelhet az itteni vendéglők étlapján. Európából vagy Új-Zélandról importálhatnak őz- vagy nyúlhúst a vendéglősök, de hazai vadásztól tilos megvenniük a zsákmányt, mert az USA élelmezésügyi hivatala ellenzi ezt.

Forrás: Ezerarcú világunk – Amerika (75—76. oldal) Dunakönyv Kiadó Budapest, 1992 ISBN 963 7961 04 6, ISBN 963 7961 05 3

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s