Sokféleség, ellentétesség – embermilliárdok

Közzétette:

 

 

A geográfusok extrém tényeket rögzítettek Ázsiáról. Közép-Ázsia déli peremén húzódik a világ leghatalmasabb hegysége, a Himalája, amelynek legmagasabb csúcsa a 8848 méteres Mount Everest. Itt vannak a földkerekség legnagyobb fennsíkjai is: területük meghaladja nyolcmillió négyzetkilométert, s joggal nevezik a „világ tetejének”. Hatalmas folyók szabdalják fel a nagy földtömeget: Szibériában és Mandzsúriában az Amur, Kínában a Sárga-folyó (Huang-ho) és a Jangce, Délkelet-Ázsiában a Mekong és az Irrawaddy, Dél-Ázsiában a Himalájától délre az Indus és a Gangesz.

 

stone Forest in Kunming (China)

Óriási kőlabirintus a Kunmingtól délkeletre fekvő, bizarr, sziklás vidéken. Kedvelt kirándulási cél ez a kőerdő, amelynek egy részén számtalan hídon áthaladó úton kalandozhat a látogató.

 

Ez a sokféleség és az ellentétesség újra és újra mély benyomást tesz. Ázsiában mérték (Az Antarktisztól eltekintve) a földkerekség legalacsonyabb és legmagasabb hőmérsékleteit. A hideg rekordot – mínusz 780C-ot – Kelet-Szibéria tartja; Mezopotámiában és az indiai Pandzsábban vannak a legnagyobb melegek. Ázsia északi és középső része felett telente hosszú ideig tartó, magas légnyomású ciklusok uralkodnak. Az arab-indiai térség fölött viszont nyaranta nagy kiterjedésű alacsony légnyomású területek alakulnak ki, amelyek jelentősen befolyásolják a globális időjárási viszonyokat. A légnyomásviszonyok különbözősége idézi elő a fontos monszunszeleket, amelyek nyaranta esőt visznek Dél- ás Délkelet-Ázsiába.

A trópusi és szubtrópusi övezet időjárási viszonyai között intenzív mezőgazdaság jött létre; az emberiség több mint felének itt termelik meg a táplálékát. Ázsia nagy területein lakatlan vagy ritkán lakott hegyvidékek, pusztaságok, tundrák vannak. Kína területének csupán 10%-a hasznosítható mezőgazdaságilag. Ott a legnagyobb a népsűrűség, ahol termékeny a föld, és az időjárás is kedvez az élelmiszer-termelésnek. Kína lakosságának száma meghaladja az 1,4 milliárdot. Indiában is közel 1,4 milliárd ember él. Indonézia pedig arra készül, hogy 260—270 millió ember élelmezéséről kell gondoskodnia.

 

Rice Fields in Bali

Istenek kertje” – mondják szigetükről Bali lakói. A sziget nagy területén kókuszpálmák, művészien kialakított s mesterségesen elárasztott rizsteraszok határozzák meg a táj arculatát. A parasztok évszázadok során hozták létre a rizstermesztéshez szükséges öntözőrendszereket. Vizük van bőségesen: sok forrás, folyó, tó vizét vezetik takarékosan rizstábláikra. Az öntözéses termesztésnek köszönhetően a bali-szigetiek évente kétszer-háromszor arathatnak.

Forrás: Ezerarcú világunk – Ázsia, Ausztrália (16. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1993 ISBN 963 7961 04 6 ISBN 963 7961 33X

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s