Magellan's ship Victoria

„Minden idők legjelentősebb tengerészeti teljesítménye”

Közzétette:

 

 

Fernão de Magalhães (Magellán) kapitány vezetésével 1519 és 1522 között egy csapat tengerész körülhajózta Dél-Amerikát, majd átkelt a Csendes-óceánon, s megkerülve a Földet, visszatért Sevillába. Öt hajó és 265 ember vágott neki az útnak. Magellánt, az utazás kezdeményezőjét, az elszánt kutatót és Fernão de Magalhãesnavigátort agyonverték a Fülöp spanyol királyról elnevezett szigetek egyikén. Három év múltán, egyetlen kis hajón 18 ember érkezett vissza Spanyolországba. „Minden idők legjelentősebb tengerészeti teljesítménye” – írja Stefan Zweig Magellán életrajzában, saját kétségbeesése ellen akarva erőt meríteni hőse példájából, akit optimizmusa a legnagyobb bajban sem hagyott el –, minden idők legjelentősebb tengerészeti teljesítménye 1522. szeptember 6-án fejeződött be”.

Manapság a „felfedezések” koráról beszélünk, ami számunkra azt jelenti, hogy európai fehér tengerészek első ízben léptek partra addig ismeretlen területeken. A „felfedezés” éppúgy, mint „Ázsia” fogalma Európa centrikus, arrogáns, tarthatatlan szemléletet fejez ki. Az igazi felfedezés – mondja egy csipkelődő természetű ember – akkor történt, amikor egy indián először pillantotta meg Kolumbusz urat, ami fölöttébb kellemetlen meglepetés volt számára.

 

Peacock Gate, City Palace, Jaipur, Rajasthan, India | Flickr flickr.com

Kék pávák koronázzák a jaipuri városháza palotájának bejáratát. Az indiaiak számára a pávák jelképezik a napot és a csillagos égboltot.

 

Vasco da Gama meglepődve tapasztalta, hogy az indiai Kalikut kikötővárosban az emberek többet tudtak Európáról, a Földközi-tenger vidékéről, mint viszont. Az indiaiak igen hamar rájöttek arra is, mi szél hozta az európaiakat. „Fűszerek és lelkek” – határozta meg Vasco da Gama utazásának célját. Az első portugál, aki partra lépett Indiában, megismert egy olyan kijelentést is, ami évszázadokig jellemző volt az ázsiaiak érzésvilágára: „Titeket biztosan az ördög hozott ide”.

Miután megnyíltak a tengeri útvonalak, sor került az igazi találkozásra az európai civilizáció, s az ázsiai népek és kultúrák között. Az európai „hódítók” – végtére is ez a név illeti őket – helyenként (főként Latin-Amerikában) ádáz dühvel gyilkoltak. Figyelemre méltó viszont, hogy az Indiával, Kínával és Japánnal megismerkedő európaiak nagyrabecsüléssel és csodálattal számoltak be ezekről az országokról, s elismerték: olyan civilizációkra bukkantak, amelyeknek évszázados saját hagyományaik vannak, ezek Európától teljesen függetlenül jöttek létre, s legnagyobb vívmányaikat, színvonalukat illetően vetekszenek a keresztény kultúrával, vagyis egyenrangúak vele.

 

Palitanai church town

A dzsainizmus vallási művészetének csúcspontja a palitanai templomváros, ahol 863 templom áll, és mindegyik külön-külön műremek. A kultikus helyet mintegy 1000 éve kezdték építeni. A ma látható építmények, a gazdagon díszített tornyok, teraszok, árkádok a 16. század óta keletkeztek. Naplemente után a zarándokoknak és a papoknak is el kell hagyniuk a szent helyet, mert halandók nem zavarhatják az istenek éjszakai nyugalmát.

 

Az európai hatalmakat – előbb Portugáliát, aztán Hollandiát, majd a 18. századtól Nagy-Britanniát – eleinte csak a tengeri uralom érdekelte, amit olyan támaszpontok biztosítottak, mint Aden, Goa, Ceylon, Malaka. Emiatt csak a partvidéket hódították meg, és nem törekedtek a szárazföld birtokbavételére. Így az idegen kultúrák ismerete kezdetben csupán a part menti övezetekre és kikötővárosokra korlátozódott.

Az európai hatalmak – Anglia Indiában és Malájföldön, a hollandok Jáván, a 19. század második felében Franciaország Indokínában – csak a 18. század vége felé, szinte egyidejűleg az angol tengeri uralom kialakulásával kezdtek behatolni az említett országokba, hogy megszilárdítsák uralmukat, területeket szerezzenek és felosszák maguk között a világot.

Forrás: Ezerarcú világunk – Ázsia, Ausztrália (22-24. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1993 ISBN963 7961 04 6 ISBN 963 7961 33X

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s