Decralation of Independence

Az amerikai alkotmány és a francia forradalom

Közzétette:

 

 

A felvilágosodás eszméit először Észak-Amerikában ültették át a gyakorlatba. Az anyaországtól elszakadó 13 gyarmat 1776-os Függetlenségi Nyilatkozata deklarálta, hogy a természet rendje szerint minden ember szabad és független, továbbá mindenkinek vele született jogai vannak, amelyektől nem foszthatók meg. Ezek az élethez, a szabadsághoz és a boldogsághoz való jogok. E jogok biztosítására az emberek kormányokat állítanak fel, amelyek „hatalma a kormányzottak beleegyezéséből származik; ha bármelyik kormányforma bármikor károssá válik, és nem felel meg annak a célnak, amely miatt megalkották, akkor a népnek jogában áll azt megváltoztatni, vagy eltörölni, új kormányzatot megszervezni és azt oly alapelvekre fektetni, hatalmát oly módon megszervezni, hogy az biztonsága és boldogsága szempontjából a legelőnyösebbnek látszik”. Az 1787-ben összeülő szövetségi gyűlés megalkotta az Egyesült Államok Alkotmányát, amely a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom szétválasztásával megvalósította a hatalommegosztás elvét. Az alkotmányhoz szorosan kapcsolódtak az 1791-es úgynevezett kiegészítések, amelyek szavatolták a gyülekezés, a szólás és a sajtó szabadságát, valamint az egyház és az állam szétválasztását. Bár a rabszolgaság eltörlését a többség megakadályozta, az „alapító atyák” minden más tekintetben a felvilágosodás eszméit követték, s így a kor legdemokratikusabb berendezkedésű államát hozták létre.

 

Decralation of Independence

Függetlenségi Nyilatkozat: ezt a Thomas Jefferson által megfogalmazott nyilatkozatot 1776. július 4-én írták alá. Szerepel benne az a híres mondat, miszerint „minden ember egyenlőként teremtetett”, és joga van „az Élethez és a Szabadsághoz, valamint.. a Boldogságra való törekvésre”. Kimondta azt is, hogy minden kormányzat „törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik”.

USA constitution

Az alkotmány eredeti példányának első oldala: ezt az őspéldányt 1787. szeptember 17-én írták alá. Lefektette az Egyesült Államok politikájának és törvényhozásának alapjait, de azt elmulasztotta pontosan meghatározni, hogy ki rendelkezik szavazati joggal és ki nem. Már 1791-ben kiegészítették a tíz módosításból álló úgynevezett jognyilatkozattal, amely többek közt kimondta a vallás- és szólásszabadságot, valamint a fegyverviselési jogot.

 

1789-től kezdődően hasonló, ám jóval véresebb lefolyású átalakulásra került sor Franciaországban. Ennek során nemcsak a felvilágosodás és az ancien régime hívei mérték össze erejüket, hanem a közrendűek (harmadik rend) nevében fellépő reformerek is véres háborút folytattak egymás ellen. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának, a forradalom alapdokumentumának magasztos elveire rácáfolva, tízezrével küldték a másként gondolkodó és cselekvő ellenfeleiket börtönbe, sőt gyakran nyaktiló alá. A polgárháborús állapotokon végül egy fiatal és kiemelkedően tehetséges tüzértiszt, Bonaparte Napóleon lett úrrá, aki 1799-től első konzulnak nevezett diktátorként, 1804-től pedig teljhatalmú császárként sikeresen konszolidálta az ország belső állapotait.

 

Bastille in 1789

Hatalmat a népnek: a börtönnek használt párizsi Bastille erőd az elnyomó királyi hatalom jelképe volt Franciaországban, ezért a felkelő tömeg legelőször ezt rohamozta meg 1789. július 14-én; ezzel vette kezdetét az utóbb nagy francia forradalomnak elkeresztelt, sorsfordító történelmi esemény.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (270—271. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s