Latin-Amerika felszabadulása

Közzétette:

 

 

A 19. században Közép- és Dél-Amerika java része felszabadult a gyarmati uralom alól, és a rabszolgaságot eltörölte. A függetlenség azonban nem szüntette meg a politikai bizonytalanságot, a társadalmi egyenlőtlenséget és a kizsákmányolást.

A gyarmatokon bekövetkezett változást siettették a gyarmattartók Európájának forrongásai. A nagy francia forradalom nyomán például rabszolgafelkelés tört ki Francia Dominikában, mely 1804-ben elnyerte függetlenségét Haiti néven; ez volt az első amerikai állam, ahol a feketék ragadták saját kezükbe a hatalmat.

 

 

Képes atlasz: ez az atlasz, melyben az alábbi térképek is megjelentek. Antonio Garcia Cubas mexikói térképész munkája. Ezzel is országa nemzettudatát kívánta erősíteni.

Nem sokkal később, amikor Spanyolország és Portugália figyelmét teljesen lekötötték a napóleoni háborúk, közép- és dél-amerikai gyarmataikon lázongás tört ki. A helyi elitet képező kreolok (az európai származású, de már Amerikában született népesség) függetlenné akartak válni Spanyolországtól.

A mai Kolumbia és Venezuela területén Simón Bolivar állt ennek a harcnak az élére, Argentínában, Chilében és Peruban José de San Martín. Hosszú háborúskodás után 1826-ig az összes spanyol gyarmat felszabadult. Brazília már előzőleg, 1822-ben békésen elszakadt Portugáliától, kikiáltotta az önálló császárságot, és portugál dinasztiát ültetett a trónra. Itt, miként a karib-tengeri szigeteken is, a lakosság zöme korábban cukornád- és kávéültetvényeken dolgoztatott fekete volt.

 

Bányászati térkép: ezüstbányászatban Mexikó volt a világelső, de sok aranyat, rezet és egyéb fémet is termeltek ki itt. Az ország bányáinak java 1870-től észak-amerikai vállalkozók kezére került, akik modernizálták a technikát, és gyorsan fokozták a termelékenységet, lekörözve a helyi vállalkozókat.

 

Politikai térkép: Mexikó rákfenéje a politikai bizonytalanság és a törvénytelenség volt. 1876-ban aztán Porfirio Diaz diktatúrát hozott létre, amely rendet és állandóságot kínált a megtagadott szabadságért cserébe. A külföldi befektetést pártolta, miközben a földreformok a szabad parasztok százezreit tették földönfutóvá.

Közlekedési térkép: a függetlenség 19. századi elnyerése után Latin-Amerika országai társadalmilag és gazdaságilag stagnáltak. Ez az 1885-ös térkép Mexikónak azt a rég várt pillanatát örökíti meg, amikor brit és észak-amerikai szakértelem és tőke segítségével beindult a vasút-, villany-, távíróhálózat és a tengeri kikötők fejlesztése, s kitárultak az ország kapui a nagyvilágra.

 

Bizonytalan jövő

Az államok hiába nyerték el függetlenségüket, mert ezzel egyidejűleg nem sikerült felszámolni a rabszolgaságot. Nagy-Britannia például hivatalosan már 1807-ben eltörölte, de a nyugat-indiai gyarmatain továbbra is alkalmazta. Dél-Amerikában pedig még súlyosabb volt a helyzet, a volt portugál gyarmaton, Brazíliában csak 1888-ban törölték el végleg. Ráadásul a felszabadított rabszolgák sorsa gyakran alig javult érdemben, hiszen a súlyosan egyenlőtlen társadalom legszegényebb rétegeibe tagozódtak be.

Latin-Amerikában tehát a függetlenség nem vezetett sem általános jóléthez, sem jó kormányzáshoz, csupán hatalmi vákuumhoz és gazdasági-társadalmi egyenlőtlenséghez. Mindennaposak lettek a katonai puccsok és polgárháborúk. Akadt azért kivétel is: Argentína például gyors fejlődésnek indult a 19. század végén, és tömegesen vonzotta az európai (zömmel olasz) bevándorlókat. Brazíliában a gumiipar hozott fellendülést az 1880-as évektől. A fejlődés egyetlen záloga azonban továbbra is az európai vagy észak-amerikai cégek maradtak, amelyek elsősorban nem a népjólétet, hanem az iparosodást szolgálták.

A túlzottan sok költséget felemésztő vagy nagy függőségben élő állam óhatatlanul megbukik.”

(Simón Bolivar egyik leveléből, 1815)

Forrás: Az emberiség története (320—321. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9 | Képek: Relatos e Historias en Mexico

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s