A nagy francia forradalom

Az 1789-ben kitört forradalom megdöntötte a királyságot Franciaországban, és a „szabadság, egyenlőség, testvériség” jelszavával kikiáltotta a köztársaságot. Napóleon később magához ragadta a hatalmat, császárrá koronáztatta magát, ám a köztársasági eszme hosszú távon világszerte diadalt aratott.

XVI. Lajos király a hosszan tartó pénzügyi válság és politikai instabilitás megoldására 1789-ben összehívta a francia parlamentet. Az egyre növekvő általános elégedetlenség légkörében a testület nemzetgyűléssé nyilvánította önmagát, és kezébe ragadta a hatalmat. Az arisztokrácia és a római katolikus egyház kiváltságait eltörölték. Kiadták az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát, amely minden embert (minden férfit, hiszen nőkről egy szó sem esik a dokumentumban) szabadnak és egyenlőnek nyilvánított. A forradalom hamarosan radikalizálódott: bekövetkezett a terror korszaka, mikor is királypártiak ezreit fejezték le, majd 1793-ban magát a királyt is. A Maximilien de Robespierre vezette jakobinus párt a semmiből próbálta újra felépíteni az országot.

Hatalmat a népnek: a börtönnek használt párizsi Bastille erőd az elnyomó királyi hatalom jelképe volt Franciaországban, ezért a felkelő tömeg legelőször ezt rohamozta meg 1789. július 14-én; ezzel vette kezdetét az utóbb nagy francia forradalomnak elkeresztelt, sorsfordító történelmi esemény.

A Francia Köztársaság 1792-től kezdve folyamatosan hadban állt. Az általános sorozással összetoborzott, nagy létszámú hadsereg sorozatos győzelmeket aratott az európai haderők fölött. Legtehetségesebb tábornokuk Bonaparte Napóleon 1792-ben katonai puccsal magához ragadta a hatalmat, és 1804-ben császárrá koronáztatta magát. Helyreállította a rendet, a forradalom utasításait pedig megtartotta és intézményesítette. Csapatai Európa nagy részét elfoglalták, ám Nagy-Britanniát nem tudták megtörni. A brit birodalom flottájával és pénzével támogatta Oroszországot, Poroszországot és Ausztriát; a négy szövetséges végül együttes erővel legyőzte Napóleont. A francia forradalom eszméi azonban egyszer s mindenkorra gyökeret vertek az emberiség történelmében.

Csata és háború

A francia forradalom, majd a napóleoni háborúk során Franciaország különféle európai seregekkel került szembe. Szárazföldön a franciák nyertek meg számos ütközetet, a tengeren viszont a brit hadiflotta volt az úr. Napóleon bukását több tényező, de leginkább katasztrofális orosz hadjárata okozta.

Politika és hatalom

A nagy francia forradalom felvilágosult eszméket valló vezetői racionális alapon akarták átalakítani a világot. Meghirdették az egyetemes polgárjogokat,amivel nagy energiákat szabadítottak fel a népben: a lakosság konzervatívabb felét például brutálisan elnyomták.