Ben Gurion

David Ben Gurion

Közzétette:

 

 

Győztesen küzdött meg számos ellenségével, a cári orosz rendőrségtől a német hadseregen és angol kormányzókon át az arab katonákig. Hazát akart teremteni a zsidóknak, és ebben semmi sem állhatott az útjába.

 

Ben Gurion

Ben Gurion a miniszterelnöki íróasztalnál. 1948—63 között ő töltötte be ezt a posztot Izraelben.

Ha meg akarjuk érteni, ki is volt David Ben Gurion, a legcélszerűbb ellátogatnunk öregkori lakhelyére a Negev-sivatagban található Szde Boker kibucba, ahol eltemették. Itt egy virágzó szőlőskerttől körülvett egyszerű házban őrzik ötezer kötetes magánkönyvtárát, de van itt étterem, múzeum és galéria is. Ez a hely jelképezi egyben Izrael államot, amely nagy mértékben köszönheti létét Ben Gurionnak.

 

Israel's Declaration of Independence ...

Ben Gurion 1948. május 14-én először olvassa fel a Tel Aviv-i Múzeumban (ma a Függetlenség Csarnoka) Izrael állam függetlenségi nyilatkozatát a cionista eszme atyjának, Theodor Herzlnek a képe alatt.

David Grün néven született az akkor még orosz uralom alatt sínylődő Lengyelországban egy ügyvéd fiaként. Varsói egyetemi hallgatóként ismerkedett meg a cionizmus eszméjével, mely szerint Izrael ősi földjén kell megteremteni a zsidók modern államát, amely menedéket nyújthatna nekik az európai (különösen kelet-európai) üldöztetés elöl.

Politikai tevékenységet már Varsóban is folytatott, s ezért 1905-ben kétszer is letartóztatták. A következő évben kivándorolt Palesztinába, ahol eleinte paraszti munkával tartotta el magát. Itt vette fel a Ben Gurion nevet. Palesztina akkoriban még török fennhatóság alatt állt, ezért az ifjú David 1912-ben annak fővárosába, Isztambulba ment jogot hallgatni. Innen azonban az első világháború kitörésekor, mint az ellenséges orosz birodalom állampolgárának távoznia kellett. 1915-ben érkezett meg New Yorkba; itt ismerkedett meg az Oroszországban született Paula Munweissel, akit hamarosan feleségül vett. 1918-ban együtt érkeztek meg Palesztinába, ahol David a britek szervezte zsidó légióban harcolt a törökök ellen. (Időközben David Balfour brit miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy támogatja Izrael állam megalapítását.)

 

East Jerusalem, 7th June 1967.In the course of the War of Independence in 1948, the Jewish Quarter of the Old City of Jerusalem was captured by the Jordanian "Arab Legion", and from then on Jewish worshippers were denied access to the Western Wall (also known as the Wailing Wall).The Israeli Paratroop Brigade burst into the Old City and from there descended to liberate the Western Wall. Israeli Prime Minister David BEN GURION witnessed the reclaiming of the Wailing Wall

Ben Gurion az első izraeli civilek között volt, akik az 1967-es hatnapos háború után felkereshették az addig palesztin ellenőrzés alatt álló jeruzsálemi Siratófalat.

Ez egyenlőre váratott magára; Palesztina 1920-ban brit fennhatóság alá került, hivatalosan nem gyarmatként, hanem ún. mandátumként (eszerint a Népszövetség bízta meg az Egyesült Királyságot a terület igazgatásával). Itt alapította meg 1930-ban Ben Gurion a Mapai nevű cionista munkáspártot, öt év múlva pedig az izraeli bevándorlást, az aliját szervező Zsidó Ügynökség vezetője lett. Ez a szervezet vezényelte le 1948-ban az önálló Izrael állam megalakulását, melynek Ben Gurion lett az első miniszterelnöke, és kisebb megszakítással 1963-ig az is maradt. Ezalatt két kisebb háborúban (1948-ban, majd 1956-ban) győzelmet aratott az arabok ellen, valamint megnyerte az ország megbízható szövetségeséül az Egyesült Államokat, és továbbra is szorgalmazta az aliját.

 

Ben Gurion by Dvid Rubinger

David Rubinger fotója az 1969-ben Beér Sevában a Negevi Egyetem alapító ünnepségén szónokoló Ben Gurionról. Az intézmény ma már az ő nevét viseli.

Lemondása után Ben Gurion eleinte még erőteljesen hallatta szavát a politikában, aztán 1970-ben végleg visszavonult a sivatagi kibucba. Addigra betöltötte történelmi szerepét.

 

Jerusalem Rock Mosque

1967 júniusában a hatnapos háborúban aratott győzelem után Ben Gurion és a hadsereg parancsnoka, Jichák Rabin (leendő miniszterelnök) egy csapat katona előtt végigvonult a jeruzsálemi Sziklamecset előtt, amely három vallásnak (zsidó, keresztény, muszlim) is szent helye.

Forrás: Roberto Mottadelli, Gianni Morelli – A 20. század legmeghatározóbb egyéniségei (74—79. oldal) Corvina Kiadó, 2018 ISBN 978 963 13 6495 8

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s