Qsirin

Az abbászida Bagdad

Közzétette:

 

 

Damaszkusz, Kairó, Isztambul, sőt Mekka és Medina kitüntetett helyzete ellenére a muszlim köztudatban Bagdad a világ, legalábbis az iszlám világ központja, amely mindmáig felidézi az egységes iszlám közösség eszméjét, vagy inkább annak nosztalgikus, távoli emlékét. 762-ben tudatosan világpolitikai ambíciói kifejezésére alapította a 12 évvel előbb hatalomra került Abbászida Kalifátus (750-1258). Létesítéséről al-Manszúr kalifa határozott, és Abú Dzsafar Muhammad at-Tabarí (839-923), illetve más történetírók adtak részletes, ha nem is kortárs beszámolót. Eszerint négy év alatt épült fel a tökéletes kör alaprajzú város, négy, egyenlő távolságra elhelyezett díszkapuval, amelyek Damaszkusz, Kúfa, Khurászán, és Baszra felé nyíltak (1. kép). Átmérője meghaladta a 2500 métert. Várárok (khandaq), és kettős téglafal-rendszer vette körül, a belsőt sűrűn egymás mellett álló őrtornyok vigyázták – a külsőről alkotott képünk hiányosabb –, a kapuépítményeken pedig kupolás emeleti helyiséget alakítottak ki. A koncentrikusan tervezett várossal ősi mezopotámiai hagyomány éledt újra. Ilyen pl. az asszír Ninive és Dúr-Sarrukín (Khurszábád), később a pártus-kori Hatra, majd a szászánida Ktésziphón.

 

 Bagdad Qsirin

1: K. A. C. Creswell: Early Muslim Architecture, vol. 2 (Oxford, 1940)felhasználásával

Közvetlenül a belső fal mentén körút szegélyezte a lakónegyedeket, ezek hasonló körgyűrűn belülről is megkerülhetők voltak. A valószínűleg trapéz alaprajzú telkeken épült lakónegyedek között sugárutak futottak a hatalmas kör középpontja felé, de csak a belső körútig nyúltak, mivel a legbelül fekvő kalifális paloták és a nagymecset majdnem egy kilométerre voltak a lakosságtól. A híres Zöld Kupola (Qubbat al-Khadrá) a leírások szerint igazi perzsa ejvános-kupolás palota lehetett, amilyen például Qaszr-i Sírínben látható Bagdad és Hamadán között (2. kép). Északkeleti irányban a palotából eredetileg szabad átjárás nyílt a nagymecsetbe, később azonban az eredeti palotát a mecset bővítésével párhuzamosan lebontották. A korai abbászida városból ma már semmi sem látható. Mint általában az elvont ideák szellemében épült mesterséges városok, Bagdad is gyorsan kinőtte előre gyártott kereteit. Elsőként, még a 9. században, maga a kalifa menekült el a saját kelepcéjének bizonyuló városközepi rezidenciából.

 

Szántó Iván – Avicenna Közel-keleti Kutatások Intézete – ELTE BTK Iranisztikai Tanszék

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s