Bob Dylan in 1962 at Greenwich Village

Bob Dylan

Közzétette:

 

 

Modern trubadúr, tehetséges költő, zenész és énekes, aki a „másik Amerika” hangján szólalt meg. Új stílusával eleinte csak kuriózumnak tűnt, idővel azonban egész szekérderék kitüntetéssel jutalmazták munkásságát, egészen a 2016-os irodalmi Nobel-díjig.

Robert Allen Zimmermann néven született. Még nem egészen töltötte be a huszadik életévét, amikor New Yorkba költözött, annak is Greenwich Village negyedébe, az új stílusú zenészek kedvenc gyülekező helyére. Példaképe az akkor már betegeskedő gitáros-énekes folkzenész, Woody Guthrie volt, akit meg is látogatott a kórházban, és eldöntötte, hogy tanítványa lesz. 1962-ben fölvett új nevét pedig egy másik, akkor már nem élő művésztől kölcsönözte: a walesi költő Dylan Thomastól.

 

Bob Dylan in 1968 at Carnegie Hall

Bob Dylan 1968-ban, amikor az év elején fellépett a New York-i Carnegie Hallban rendezett Woody Guthrie -emlékkoncerten. A fotót felhasználták következő albumának, a Nashville Skyline-nak („Nashville sziluettje”) borítóján.

Nemsokára már nemigen kellett mások példáját követnie, mert rátalált a saját összetéveszthetetlen stílusára, és már második lemezének nyitó száma, a Blowin’ in the Wind („A szél tudja a választ”) világhírűvé, idővel pedig kultikus dallá vált. A hagyományos folkzenét párosította magasabb költészettel: a dallam és az akkordok igen egyszerűek voltak, de a szöveg annak a nemzedéknek az életérzését fogalmazta meg magas szinten, akik meg akarták változtatni a világot, és szembehelyezkedtek a hivatalos Amerika hivatalos értékeivel. A dal költői módon, állítások helyett kérdésekkel ítéli el a háborút, a szolgaságot, a mások szenvedése iránti közönyt. Idővel mások is feldolgozták – köztük a neves énekesnő, Joan Baez, aki egy időre Dylan partnere is lett mind színpadon, mind a magánéletben.

Kevés időnek kellett eltelnie Dylan stílusváltásához: eleinte egyértelműen folk- és protesténekesként könyvelték el, ám 1965-ben megjelent Bringing It All Back Home („Mindent megmagyarázok”) című lemezével nagy lépést tett a rock and roll és a beatzene irányába, és ezen a téren is komoly sikereket ért el olyan számokkal, mint a Mr Tambourine Man („Hé, te csörgődobos”) vagy az It’s All Over Now, Baby Blue („Hát ennek vége lett, szegénykém”).

 

Bob Dylan in 1962 at Greenwich Village

Egy jellegzetes fotó 1962-ből, a New York-i Greenwich Village-ből, ahonnan Dylan elindult a világhír felé. Ekkor még csak kereste a saját hangját, első nagylemezén jobbára olyan népballadákat adott elő, mint a House of the Rising Sun („A Felkelő Nap Háza”) – amivel ő nem keltett különösebb feltűnést, míg két évvel később az angol Animals együttes feldolgozásában világsláger lett.

Bob Dylan a továbbiakban is mindig törekedett a megújulásra. 1965—66 folyamán hosszas turnéra indult előbb otthon és Kanadában, majd Ausztráliában és Európában is. Később szerepelt filmekben (így a Pat Garrett és Billy, a kölyök) című Sam Peckinpah westernben), próbálkozott festészettel, és zeneileg is tett újabb kirándulásokat, például a vallásos gospel-zene irányába. Számos alkalommal sikerült meglepnie még a hozzá legközelebb állókat is, leginkább azzal, hogy nem utazott el az irodalmi Nobel-díj átadására, csupán üzenetet küldött az ünnepségre, amelyet más olvasott fel. Ennek a lényege az volt, hogy nem tartja magát méltónak csatlakozni egy olyan névsorhoz, amelyben ott van (többek között) G. B. Shaw, Thomas Mann és Hemingway is.

Vannak akik ezzel teljes mértékben egyetértenek, de olyanok is, akik szerint Dylan igenis megérdemelte a díjat, amiért a dalszöveg műfaját a költészet rangjára emelte.

Forrás: Roberto Mottadelli, Gianni Morelli – A 20. század legmeghatározóbb egyéniségei (192—195. oldal) Corvina Kiadó, 2018 ISBN 978 963 13 6495 8

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s