Közzétette:
Ő volt a Szovjetunió hetedik, egyben utolsó vezetője. Két világhírűvé vált jelszót tűzött ki: a peresztrojkát (átalakítás) és a glasznosztyot (nyíltság). Ez az út egyfelől a hidegháború végéhez, másfelől a Szovjetunió széteséséhez vezetett.
Mihail Gorbacsov 1985-ben lett a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkára. Ekkor még ő maga sem sejtette, hogy a történelem őt jelölte ki a Föld politikájának gyökeres megváltoztatására. Pedig egyáltalán nem született forradalmárnak. Paraszti családban született, szépen haladt előre az egyetlen szovjet párt ranglétráján Jurij Andropov védőszárnyai alatt, aki előbb a KGB főnöke, majd szovjet pártfőtitkárként Leonyid Brezsnyev utóda volt. Gorbacsovnak esze ágában sem volt megdönteni a kommunista rendszert, csupán megújítani szerette volna. Két jelszavát nyugaton a demokrácia és a kapitalizmus felé tett nyitásként értelmezték.
Mihail Szergejevics Gorbacsov
Bátor embernek mondják, aki már gyermekkorában hozzászokott a nehézségekhez, a saját bőrén tapasztalta meg a szegénységet; már tudatánál volt, amikor Németország megtámadta a hazáját, s emiatt honfitársainak milliói pusztultak el. Talán ez is indította arra, hogy külpolitikájában az Egyesült Államokkal való megegyezésre törekedjék, amiben ideális partnerre talált Ronald Reagan személyében. Jelentősen csökkentette a Szovjetunió nukleáris arzenálját, és kivonta megszálló csapatait Afganisztánból, amiért 1990-ben Nobel-békedíjat kapott.
Otthon előre láthatatlan következményekkel járt Gorbacsov politikája. A szovjet polgárok nyilván élvezték a nagyobb szabadságot, viszont megszenvedték az ezzel egyidejűleg fellépő gazdasági válságot, s ennek nyomán fellángoltak a nacionalista törekvések a Baltikumtól a Kaukázusig. Elkerülhetetlenné vált a Szovjetunió szétesése, a tagköztársaságok sorra kiáltották ki függetlenségüket. Maradt Oroszország, melynek vezetésére Borisz Jelcin alkalmasabbnak tűnt Gorbacsovnál – aki azzal az érzéssel léphetett le a politika világszínpadáról, hogy megtett minden tőle telhetőt.
Forrás: Roberto Mottadelli, Gianni Morelli – A 20. század legmeghatározóbb egyéniségei (174—175. oldal) Corvina Kiadó, 2018 ISBN 978 963 13 6495 8
