Martin Luther King Jr.

Martin Luther King

Közzétette:

 

 

Meggyőződéses nonkonformista emberként jellemezte önmagát, megalkuvás nélkül tárgyalt a hatalmasokkal. Két lábbal állt a földön, ugyanakkor álmodott egy igazságosabb világról.

Kedves Doktor King!

Kilencedikes diáklány vagyok a White Plains-i gimnáziumban. Jó lenne, ha ez nem lenne fontos, de azért megemlítem, hogy fehér vagyok. Az újságban olvastam az ön balszerencséjéről és szenvedéséről. Olvastam azt is, hogy ha éppen tüsszentett volna, akkor meghalt volna. Csak annyit szeretnék mondani: nagyon örülök, hogy nem tüsszentett.”

Ezt a levelet több újság is leközölte 1958. szeptember 21-én. Előző nap egy őrült merénylő papírvágó kést döfött Martin Luther King mellkasába, aki ha éppen tüsszentett volna, akkor a kés átszúrta volna az ütőerét. Így azonban egy nagy műtét és hosszas lábadozás után a baptista lelkész életben maradt, és még elszántabban folytatta harcát az igazságtalanság ellen.

 

Martin Luther King Jr.

Michael King, akinek apja 1934-ben, németországi útjának hatására a nagy reformátor tiszteletére Lutherre változtatta a Michaelt. | Martin Luther King, Jr. (Atlanta, Georgia, 1929. január 15. – Memphis, Tennessee, 1968. április 4.) amerikai baptista tiszteletes.

A levél két tekintetben is jellemző King életére. Először is utal arra, hogy milyen nehézségekkel kellett szembenéznie, amikor az igazságért küzdött: elnyomással, letartóztatásokkal, erőszakkal. Ugyanakkor bölcs és jámbor ember volt: a békés ellenállást szegezte szembe az erőszakkal. Ezt a filozófiát Gandhitól tanulta, akinek a példája nagyobb hatással volt rá bármely filozófusnál. Elhatározta, hogy ezzel az eszközzel fog harcolni a társadalmi igazságtalanság, a színesbőrűek hátrányos megkülönböztetése és a törvény előtti egyenlőtlensége ellen, ami az Egyesült Államokat jellemezte. Egyes tagállamokban akkor még az iskolákban, járműveken, nyilvános vécékben elkülönítették az embereket a bőrszínük szerint.

 

Martin Luther King 963. augusztus 28. Washington

1963. augusztus 28-án mintegy kétszázezres tömeg gyűlt össze a washingtoni National Mail úton, hogy az emberi jogokért tüntessenek. A híres „Van egy álmom”-beszéd elhangzása után Kennedy elnök fogadta Kinget, akkor még nem sejthették, mennyire hasonló sors vár rájuk.

A diáklány levele ugyanakkor arra is rávilágít, hogy King küzdelme nem pusztán a feketék harca volt a fehérek ellen, hanem egyetemes felhívás az igazságtalan törvényekkel szembeni engedetlenségre. Az egész egy alig több mint egy évig tartó autóbuszbojkottal kezdődött az alabamai Montgomery városában, ahol King egyszerű lelkész volt a Dexter sugárúton. Az ő templomában határozta el a feketék gyülekezete, hogy tiltakozik a faji megkülönböztetés ellen a tömegközlekedésben. King idővel fehéreket is meg tudott nyerni az ügynek, és sokak szemében éppen ezért tűnt veszélyesnek. Ez különösen igaz volt az 1963. augusztus 28-i washingtoni békemenet után, ahol King elmondta híres, látnoki erejű „Van egy álmom”-beszédét. Nem véletlen, hogy a következő évben megkapta a Nobel-békedíjat.

 

Civil Rights activists with President Johnston

1964. január 18-án King a Fehér Házban tárgyal Lyndon B. Johnson amerikai elnökkel, egyik harcostársával, a kép baloldalán látható Roy Wilkinsszel együtt. Még ebben az évben meghozták a faji megkülönböztetés minden formáját megtiltó amerikai törvényt.

A polgárjogi mozgalomnak, amelynek King egyik vezetője volt, időközben komoly része volt az 1957-es, 60-as, majd 64-es amerikai polgárjogi törvények meghozatalában. Aztán 1968. április 4-én, tíz évvel az első merénylet után jött egy másik gyűlölettől elvakított ember, és lelőtte Martin Luther Kinget a memphisi Lorraine motelben. Még nem töltötte be a negyvenedik életévét. Az eset nem érte váratlanul: felkészült arra, hogy bármikor meghalhat. Abban a tudatban halt meg, hogy elindított egy immár visszafordíthatatlan folyamatot: az amerikai feketék öntudatosodásának folyamatát.

Forrás: Roberto Mottadelli, Gianni Morelli – A 20. század legmeghatározóbb egyéniségei (158—163. oldal) Corvina Kiadó, 2018 ISBN 978 963 13 6495 8

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s