Laocoon and His Sons

A Laokoón-szobor posztantik története

Közzétette:

 

 

1506. január 14-én került elő Rómában, az Esquilinius egyik szőlőjében, ami egy Felix de Fredis nevű nemes (és nem paraszt!) birtoka volt. A hírek szerint egy üregből tűnt elő a szobor, 4 méter mélységben; a lelőhely pontosan nem határozható meg. Megtalálásáról azonnal értesítették II. Gyula pápát, s ő nyomban odaküldte egyik építészét, Giuliano da Sangallot (kb. 1443—1516), akit elkísért kisfia és Michelangelo is. A további történet a fiú, Francesco da Sangallo építész (1493—1576) visszaemlékezéseiből rekonstruálható: az építész benézett a nyíláson, s felkiáltott: „Ez az a Laokoón, amiről Plinius beszél!” Plinius ugyanis 1469 óta latin eredetiben, 1476-tól pedig már olasz fordításban is kiadott enciklopédiájának egyik mondatában az antik legfontosabb alkotásai között említ egy Laokoón-szobrot, amelyet akkoriban Titus császár palotájában őriztek (Historia Naturalis 36, 37). Hogy Sangallo ilyen mélységben ismerte az antik írott forrásokat, szépen példázza az itáliai reneszánsz viszonyát az antik hagyományhoz. A Laokoón megtalálása volt az első eset, hogy egy antik főmű, amelyet az írott forrásokból ismertek, valóságos leletként is napvilágra került. A lelet jelentősége azonnal világossá vált: néhány hét múlva már latin nyelvű költemény született róla: Jacopo Sadoleto (1477—1547), De Laocoontis statua című verse.

Felice de Fredis hazavitte a szobort, és a hálószobájában őrizte. Akkora lett nála a forgalom, hogy éjjelente nem tudott aludni a látogatóktól. Két hónappal később eladta a pápának a Laokoónt. Sírfelirata büszkén említi, hogy a szobor megtalálásáért halhatatlanságot nyert. 1506 nyarán a pápa kiállította a szobrot a Vatikán Belvedere nevű udvarában, a belvederei Apollo közelében. Az így kialakuló gyűjteményből nőtt ki a Musei Vaticani (a Laokoón ma is a vatikáni múzeum Belvedere-szárnyán található).

 

Laocoon and His Sons

A Laokoón-szobor-csoport

A szobrot 1532-ben restaurálta Giovanni Angelo Montorsoli (kb. 1506—1563), Michelangelo egyik tanítványa (neki köszönhető a Belvedere-torzó és a belvederei Apollo restaurálása is). Montorsoli egyrészt visszahelyezte a szobor külön megtalált töredékeit, másrészt a saját elképzelései szerint kiegészítette a hiányzó részeket. Legfontosabb értelmezése Laokoón jobb karja volt, amit – a később megtalált eredeti megoldással szemben – fölfelé kinyújtva képzelt el, s nem pedig a fej mellett, a kígyóktól gúzsba kötve. A szobor így a pap küzdelemét hangsúlyozta, és nem a kiszolgáltatott tehetetlenséget. A mű későbbi méltatásai tehát a 20. század közepéig valójában nem az antik szoborról, hanem ennek reneszánsz-kori értelmezéséről íródtak. Közülük a legnagyobb hatású Gotthold Ephraim Lessing (1729—1781), német filozófus Laokoón-tanulmánya volt, ami máig alapvető a képzőművészet és irodalom viszonyának értelmezésében.

A napoleoni háborúk nyomán a szobor a műtárgyak elrablását jogilag szentesítő 1797-es tolentinoi egyezmény alapján Párizsba került (1798), és a Louvre-ban a róla elnevezett terem (Salle de Laocoon) fő büszkesége lett. Napoleon bukása után visszakerült a Vatikánba (1816; az Alpokon át szállították, útközben leesett a kocsiról és megsérült).

1905-ben Ludwig Pollak, a nagyszerű kutató és műkereskedő (az ő közvetítésével került pl. Budapestre 1916-ban a Hermarchos- és az ún. Pittakos márványbüszt) közzétette a Laokoón eredeti jobb karját, amit Rómában fedezett fel, egy kortárs szobrász műtermében (Römische Mitteilungen 20, 1905, 277–282). Ennek nyomán nyerte el egy 1957-es restaurálás során a szobor mai állapotát.

Nagy Árpád Miklós – Szépművészeti Múzeum (szepmuveszeti.hu/hyperion/lexikon)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s