Leda with the Swan, a restored Roman copy, perhaps after an original by Timotheus (Museo del Prado)

Léda

Közzétette:

 

 

A görög mitológiában az aitóliai Thestios király és Eurythemis leánya, majd Tyndareos spártai király felesége. Neve a kis-ázsiai „lada” (=nő) szóval hozható összefüggésbe, az etimológia alapján Léda a világ első női lénye lehetett. Már Tyndareós felesége volt, amikor szemet vetett rá Zeus, majd hattyú képében a Taygetos csúcsa alatt szerelmi nászt ült vele. Apollodóros szerint maga Léda gácsérrá változott a nász idejére.

Leda with the Swan, a restored Roman copy, perhaps after an original by Timotheus (Museo del Prado)Euripidés és Hésiodos tanúsága szerint az asszony két tojást hozott világra, az egyikből a későbbi trójai háború kirobbanásáért felelős Helena, a másikból egy ikerpár, Kastór (latinosan Castor) és Polydeukés (Pollux) bújt elő. A hagyomány a fivéreket, akik a messénai tengeröbölben, a spártai parttal szemben jöttek a világra, isteni származásuk miatt dioskurosok (Dios kuroi=Zeus fiai) néven emlegeti. Egy másik mítoszváltozat szerint Léda egyik tojásából Kastór és Polydeukés, a másikból pedig Helena és Klytaimnéstra jött a világra. Közülük Kastórt és Helenát tartották az isten gyermekeinek, testvéreiket az asszony királyi férjétől származtatták. Az ikrek közül az egyik tehát halhatatlannak, a másik halandónak született. Polydeukés ökölvívásban, fivére kocsihajtásban bizonyult legyőzhetetlennek. Részt vettek az argonauták expedíciójában, Héraklés oldalán harcoltak az amazonok ellen. Egy csatában Kastór életét vesztette: Polydeukés lemondott volna halhatatlanságáról, csak hogy testvére mellet maradhasson. Ekkor döntött úgy kegyesen Zeus, hogy egy napot az alvilágban, egy napot az égben töltve együtt maradhatnak. Az Iker csillagkép a hagyomány szerint az ő emléküket őrzi.

Az orphikus kozmogóniában Léda a feketeszárnyú éjszakát személyesíti meg, mely, miután a szél megtermékenyítette, tojt egy tojást, amiből megszületett a fény és élet istene, a Hős. Léda halála után istenné vált, és az istennők közül Nemesisszel azonosították, aki, a szerelmi vágytól égő Zeus elől menekülve, először a tengerben keresett menedéket s ott hallá változott. Az istenek ura fölkavarta nyomában a vizeket, s Nemesis kénytelen volt szárazföldi állatok alakját ölteni magára. Végül gácsér lett, ekkor érte utol Zeus hattyú képében. Egy sokadik mítoszváltozat szerint az ebből a frigyből született tojásra talált rá a királyné, Léda.

Szilágyi Andrea – Szépművészeti Múzeum (szepmuveszeti.hu/hyperion/lexikon)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s