Coloman in Chronica Hungarorum

Könyves Kálmán

Közzétette:

 

 

Trónra lépése

A váradi püspökség székesegyházában eltemetett László Istvánhoz hasonlóan fiúörökös nélkül halt meg. Utódjának ezért egyik unokaöccsét, Álmost szánta, míg a másikat, Kálmánt egyházi pályára terelte. Elképzeléséből azonban semmi sem lett. A két testvér közötti hatalmi harcból Kálmán (1095—1116) került ki győztesen, aki testvérének a hercegséget ajánlotta fel. Álmos azonban képtelen volt belenyugodni ebbe, s a következő két évtizedben hatszor lázadt fel testvére ellen, hol német, hol lengyel támogatásban bízva. Küzdelmüknek az lett a vége, hogy Kálmán előbb a hercegségtől fosztotta meg, amely ezzel lényegében meg is szűnt, majd 1113 táján kisfiával, Bélával együtt megvakíttatta. Ez lehet az oka annak, hogy az utóbb hatalomra került Álmos-ág uralkodása alatt készült krónikák rendkívül negatív képet festettek Kálmánról. Nemcsak külsejéről állították, hogy „borzas, szőrös, félvak, púpos volt és selypített”, hanem két évtizedes uralkodásának lényegét is abban összegezték, hogy „Kálmán idején sok rossz történt”. Azok a külföldiek viszont, akik találkoztak vele, kivétel nélkül rendkívül művelt emberként írtak róla, miközben előnytelen külsejéről nem tettek említést. Mivel hiteles képi ábrázolás nem maradt fenn róla, ezt az ellentmondást nem tudjuk feloldani. Az azonban kétségtelen, hogy uralkodása alatt nem annyira „sok rossz”, mint inkább sok jó, de legalábbis említésre méltó dolog történt.

 

Coloman in Chronica Hungarorum

Kálmán ábrázolása a Thuróczi-krónikában

Külpolitikája

Legnagyobb fegyverténye az adriai magyar uralom megszilárdítása, sőt kiterjesztése volt. Ennek első lépéseként 1097-ben legyőzte a magyar befolyással szembeszegülő horvát ellenpárt trónkövetelőjét, majd 1102-ben Tengerfehérvárott Horvátország királyává koronáztatta magát. Ugyanakkor elismerte a terület széles körű autonómiáját és a horvát előkelők különleges kiváltságait. Horvátország ennek értelmében nem a Magyar Királyság része, hanem annak társországa lett, amelynek élén az alkirályi jogokkal felruházott bán állt. Ez a Horvátország és Magyarország között ekkor létrejött dinasztikus unió kisebb-nagyobb változásokkal egészen 1918-ig fennállt.

A következő lépés a gazdag és döntően latin nyelvű dalmát kereskedővárosok – Zára, Trau és Spalato – feletti uralom megszerzése volt, amelyek névleg a Bizánci Császárság fennhatósága alá tartoztak. Ebbe a tengerparti övezetbe 1105-ben vonult be Kálmán. A városok itt is megtarthatták önállóságukat, a magyar királyságnak csupán a vámbevételek egy részét kellett beszolgáltatniuk. Kálmán ettől kezdve Magyarország, Dalmácia és Horvátország királyának címeztette magát. A hódítás potenciális ellenfelei közül Bizáncot azzal szerelte le, hogy László leányát, Piroskát feleségül adta Komménosz János bizánci trónörököshöz. A pápaságot pedig azzal, hogy a Német-Római Birodalommal folytatott harcában a pápa mellé állt, elfogadta a Szentszék beleszólási jogát a magyar főpapok kinevezésébe, s már korábban feleségül kérte és kapta a pápa megbízható támaszának számító szicíliai normann uralkodó, I. Roger leányát. A tengerfehérvári kikötőből 1097 tavaszán díszes katonai kíséret hozta a menyasszonyt Székesfehérvárra, ahol a menyegzőt tartották. Velencét azonban, amely maga is törekedett a dalmát tengerpart meghódítására, tartósan semmivel sem lehetett megbékíteni. Ebből hosszan elnyúló viszálykodás keletkezett, amelynek első állomásaként 1115—1116-ban a velencei hajóhad a dalmát tengerpart nagy részét elfoglalta.

Törvényei

Lászlóéhoz hasonlóan Kálmán uralkodása alatt is jelentős törvényalkotó tevékenység folyt. Kálmán törvényeinek alapjellegzetessége, hogy a jogrend ellen vétők büntetése enyhült. Mivel az uralkodásának kezdetén, Tarcalon elfogadott törvények bevezetője hangsúlyozta: István király idejében az ország lakossága még „barbár műveletlenségnek hódolt, és a tudatlan és kényszerből lett keresztény a szent hit figyelmeztető ösztökéje ellen rúgódozott, sőt a fenyítő vessző büntető ütései ellen még visszavicsorgott”. Ezért „nagyon is szükséges volt, hogy a szent fegyelemnek kényszere a hívőket a hitre térítse”. Az elmúlt 100 esztendő alatt azonban „a felserdült hit elérte a tökéletes világosság erejét”. A „galamb szelídségének kegyességével és minden erény jelességével” felruházott Kálmán király ezért „bölcsen úgy gondolta”, hogy a „törvény bilincsének a szorítását meg lehet lazítani”. Ez különösen a lopáson ért vagy azzal gyanúsított személyek büntetési tételein mutatkozott meg. De már a pogány szokások gyakorlásáért is csak néhány napos vezeklés és „verés” járt. A bűbájolást, vagyis rontást, Kálmán törvényei is büntették, ám az állatalakot öltő boszorkányok (strigák) létezését a nyugat-európai felfogásnak megfelelően tagadták, s így ellenük sem pert nem lehetett indítani, sem vizsgálatot nem lehetett tartani.

 

Osku, Hungary, Rotunda

Ösküi kerektemplom – a rotunda szemből

Az egyház továbbra is az államhatalom védelme alatt állt, s szerepe az igazságszolgáltatásban nőtt. Megszűnt a temetkezés szabadsága; a továbbiakban csak a templomok mellé lehetett elhantolni az elhunytakat. A falusi kistemplomoknak, amelyek László és Kálmán alatt is nagy számban épültek, két típusa alakult ki: a hossztengelyes úgynevezett teremtemplomok és a kerek alaprajzú körtemplomok, az ún. rotundák. Utóbbi egyik legkorábbi megmaradt példánya mindössze hét méter átmérőjű ösküi, amely a 11. század második felében épült. Az egyházi tulajdon örökölhetőségét korlátozták a törvények, s egyes javakat, például az István halála után adományozott halastavakat vissza kellett adni „királyi használatra”. Bár a házasságban élő papokat Kálmán nem kötelezte válásra, a nőtlenek számára előírta a cölibátust. Nős papokat pedig csak feleségük hozzájárulásával lehetett püspökké szentelni. „Tudatlanokból” elvileg nem lehettek papok, s akiket már felszenteltek, tanulással kellett méltóvá válni hivatásukhoz. A gregoriánus elvárásoknak megfelelően a tanultság fontos kritériumának számított a latin nyelvtudás. A törvények ezért szorgalmazták, hogy a kanonok és káplánok egymás között latinul beszéljenek. A papság öltözködésében sem követhette a világi divatot. Nem viselhettek „hasított bőrmentét vagy tarka színű ruhát, sárga kesztyűt, vörös nyeregtartót vagy zöld köpenyt, bocskort vagy süveget, festett vagy selyemmel készített inget vagy ruhát”. S amit viselhettek, azt sem kapcsolhatták össze „kötésekkel vagy csatokkal”, hanem a lehető legegyszerűbb eljárással nyaknál kellett rögzíteniük öltözetüket. Kálmán egyházi törvényei tehát mindenben a még VII. Gergely pápa által kezdeményezett reformokhoz igazodtak.

A törvények megerősítették László zsidókkal kapcsolatos rendelkezéseit. Ennek megfelelően izraeliták továbbra sem alkalmazhattak keresztény (rab)szolgákat, s nem is kereskedhettek velük. Pontosan szabályozták a zsidók és keresztények közötti adásvételeket és kölcsönügyleteket, amelyeket bizonyos értékek fölött írásba kellett foglalni. Zsidóellenes progromokról, amelyeket a keletről érkező szeldzsuk-törökök uralma alá került Szentföld felszabadítását és a zarándokutak biztosítását célzó első keresztes hadjárat segédcsapatai Francia- és Németországban nagy számban követtek el, azonban nem tudunk. Azokat a garázdálkodó csoportokat, amelyek ilyesmit elkövethettek volna, 1096-ban Kálmán vagy szétkergette, vagy be sem engedte az országba. Jóindulatúan fogadta viszont azokat a lovagokat, akik Bouillon Gottfried alsó-lotharingiai herceg vezetésével vonultak át az országon, és 1099-ben elfoglalták Jeruzsálemet. A lovagi viselettel és mentalitással, amely Magyarországon jó egy évszázados késéssel jelent meg, s csak a 13—14. században terjedt el, a magyar előkelők ekkor találkoztak először.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (70—72. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s