Aranybulla függőpecsét

Az Aranybulla

Közzétette:

 

 

II. András reformjai, amelyek alapjaiban rendítették meg a királyság addigi társadalmi és politikai berendezkedését, sokakat töltöttek el elégedetlenséggel. Közéjük tartoztak az ispánok, akiknek az érdekeit az „új berendezkedés” elsősorban sértette, valamint azok a bárók, akiket Andrásnak nem sikerült a maga oldalára édesgetni. János esztergomi érsek a birtokadományozási politika mellett azt is kifogásolta, hogy a királyi pénzügyek adminisztrációját András zsidó és izmaelita üzletemberekre bízta.

Az elégedetlenség először Gertrúd és környezete ellen robbant ki 1213-ban. Az éppen Halicsban hadakozó király távollétét kihasználva a magyar főurak egy csoportja a pilisi erdőségben vadászgató királynét és több udvaroncát kardélre hányta. A gyilkosság közvetlen kiváltó oka a hagyomány szerint az volt, hogy Gertrúd egyik testvére meggyalázta az ország főméltóságának, Bánknak – korábbi szlavóniai bánnak és a gyilkosság idején az ország nádorának – a feleségét. A hazatérő király a lázadók egy részét kivégeztette, Bánkhoz azonban, aki a későbbiekben is magas tisztségeket töltött be, nem nyúlt. Hogy azért-e, mert igazat adott neki, vagy azért, mert nem akart vele ujjat húzni, nem tudjuk. Katona József 1820-ban megjelent és először 1833-ban bemutatott történelmi drámájának (Bánk bán) és Erkel Ferenc operájának (1861) köszönhetően a véres eseménysorozat a magyar történelmi hagyományban mindenesetre a jogos nemzeti ellenállás egyik megnyilvánulásaként rögzült.

 

Aranybulla függőpecsét

Az Aranybulla függőpecsétje. Előlapján II. András király alakja, hátlapján a hétszer vágott, négy pólyás magyar címer háromszögű pajzson Az oroszlánokkal kiegészített címerpajzs eredetileg Imrének, a megkoronázott trónörökösnek a jelvénye volt.

1222 elején újabb politikai vihar készülődött. Ennek kitörését akadályozta meg az a királyi rendelkezés, amelyet az okmányt hitelesítő aranypecsét okán hagyományosan Aranybullának nevezünk. András ebben elismerte a Szent István által biztosított szabadságjogok megsértését, és ígéretet tett a jogszerűbb kormányzásra, többek között az országos tisztségek halmozásának megszüntetésére, az „idegenek” kinevezésének korlátozására, s „egész megyék és országos tisztségek” örökös jogon történő eladományozásának megszüntetésére, valamint a hatalmukkal visszaélő ispánok elmozdítására. Emellett kötelezettséget vállalt arra is, hogy izmaelitákat és zsidókat nem emel nemesi rangra, s hogy a pénzforgalomban és vámszedésben betöltött tisztségeiktől megfosztja őket. A 30 cikkelyből álló kiváltságlevél legtöbb rendelkezése a királyi szerviensek jogainak körülbástyázásával foglalkozott. Ez a réteg a továbbiakban teljes adómentességet élvezett, pereikben csak a király és a nádor ítélkezhetett, a megyés ispánok nem; s feltétel nélkül katonáskodni a továbbiakban csak az ország határain belül volt köteles, azon kívül csak zsold fejében. A kiváltságoknak ez a rendszere a későbbiekben az egész nemességre kiterjedt, és kiinduló pontja lett a majdani nemesi alkotmányosságnak és rendi hatalommegosztásnak. Ennek egyik első konkrét megnyilvánulásaként a zalai szerviensek 1232-ben jogot kaptak arra, hogy peres ügyeikben a maguk választotta bírák tegyenek igazságot. Nagy jelentőségű volt a bulla záradéka is, amely a püspököknek, az ország főembereinek és a nemességnek biztosította, hogy „ha mi vagy a mi utódaink közül valaki valamely időben ezen rendelkezéseink ellen akarna cselekedni, […] együttesen és külön-külön, a jelenben és a jövőben mindörökké szabadságunkban álljon, hogy a hűtlenség minden vétke nélkül nekünk és a mi utódainknak ellenállhassanak és ellentmondhassanak.” Bár az okmány 1231-es megújításából ez a klauzula kimaradt, és így egy időre feledésbe is merült, a későbbiekben fontos hivatkozási alappá vált az idegen királyokkal, elsősorban a Habsburgokkal szembeni nemesi ellenállás jogosságát igazoló érvelésben.

 

Aranybulla

Az Aranybulla 1222-ből

Az 1222-es magyar Aranybullát nem minden alap nélkül hasonlították sokan az 1215-ös angol szabadságlevélhez, a Magna Chartához. Mindkettő a királyi hatalommal és a formálódó nemesség jogaival foglalkozott. Míg azonban az utóbbi már meglévő jogokat rögzített, az előbbi kívánalomként fogalmazta meg azokat. További különbség, hogy a Magna Charta nemcsak a nemesség, hanem más társadalmi csoportok, például a városi polgárság jogaival is foglalkozott. Ezen túlmenően az angol uralkodó, Földnélküli János nemcsak ellenállási jogát ismerte el, hanem annak törvényes formáját is szabályozta. A nyilvánvaló különbségek ellenére nem kétséges, hogy az Aranybulla a magyarországi rendiség első írásos dokumentuma, s mint ilyen illeszkedett az európai tendenciákhoz.

Az Aranybullában foglalt ígéretek többségét II. András nem hajtotta végre, így az egyház jogait sem tartotta tiszteletben. Róbert esztergomi érsek 1232-ben ezért az egész országot egyházi tilalom alá helyezte, a templomokat bezáratta, a szentségek kiszolgáltatását megtiltotta, és a király híveinek számító bárók egy részét kiközösítette. Ilyesmire az ország addigi történetében nem volt példa. A viszály elrendezésére pápai legátus érkezett Rámából, aki végül rábírta Andrást az egyház jogainak betartására, sőt azok bővítésére. Ezt tartalmazta az 1233-as úgynevezett beregi egyezmény. Ez nemcsak az egyház adómentességét erősítette meg, hanem a főpapok igazságszolgáltatásra gyakorolt befolyását is növelte. Jogviták esetén a püspökök lehetőséget kaptak például arra, hogy saját kerületükben akár a nemeseket ki is közösítsék.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (88—89. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s