This 1925 file photo shows professor Marie Curie working

Marie Curie

Közzétette:

 

 

Ő volt az első nő, aki egyetemi diplomát szerzett fizikából, és az első női Nobel-díjas; ugyancsak az első, akit kétszer is ezzel a díjjal jutalmaztak, két különböző kategóriában: előbb fizikában, majd kémiában.

This 1925 file photo shows professor Marie Curie workingA kis Maria Skłodowska még csak négyéves volt, amikor egyszer csak kivette kínlódva szótagoló nénje kezéből a könyvet, és mindenki legnagyobb ámulatára elkezdte folyékonyan olvasni. Kibújt belőle a leendő tudós, csak az volt a baj, hogy akkoriban az orosz uralom alatt senyvedő Lengyelországban egy nő szép lehetett, de okos nem. Meg persze nem is gondolkodhatott önállóan, mint Maria, akinek történetesen nem egy házasság volt a vágyai netovábbja. Nem hitt Istenben sem, csak a tudásban és a tudományos módszerekben.

Már tinédzserként elege lett a századvégi Lengyelországból, ahol nem jelentkezhetett egyetemre, mivel oda csak fiúkat vettek fel. Végül Párizsba költözött, ahol 24 évesen sikerült beiratkoznia a Sorbonne-ra, s ettől kezdve már Marie-nek írta a keresztnevét. Potom két év alatt megszerezte a fizikusi diplomát, majd nemsokára a matematikusit is, s kisvártatva ő lett a nagy hírű intézmény első női oktatója. Itt ismerkedett meg leendő férjével, Pierre Curie-vel, akivel elsősorban a kutatási szenvedély kötötte össze. Két új kémiai elemet fedeztek fel, melyeket rádiumnak és polóniumnak neveztek el (az utóbbit Marie szülőföldjének, azaz Polskának a tiszteletére), s tisztázták a radioaktivitás természetét, amiért Henri Becquerrel hármasban 1903-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kaptak. (32 évvel később az idősebbik lányuk, Irène ugyancsak férjével, Frédérik Jolioval megosztva kapott Nobel-díjat kémiából.)

Marie Curie Nobel portraitCurie-ék nem szabadalmaztatták a rádium előállítását, hanem ingyen közkinccsé tették, mert a haladást akarták szolgálni. Pierre korai, 1906-os halála után özvegyét többen kikezdték nemcsak azért, mert más férfiakkal is tartott fenn kapcsolatot, hanem azért is, mert önállóan is folytatta mind a kutatást, mind az emberbaráti tevékenységet. 1911-ben ismét Nobel-díjat kapott (ezúttal kémiait), majd az első világháború alatt röntgenorvosként vett részt a katonák gyógyításában. Élete során olyan sok sugárzásnak tette ki magát, hogy végül ez okozta a halálát. Munkásságával példát állított mind az orvosok, mind általában a nők számára.

Forrás: Roberto Mottadelli, Gianni Morelli – A 20. század legmeghatározóbb egyéniségei (34—35. oldal) Corvina Kiadó, 2018 ISBN 978 963 13 6495 8

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s