Greek Amphora

Attika

Közzétette:

 

 

Attika 2530 négyzetkilométer területű, az Égei-tengerbe nyúló, háromszög alakú félsziget Közép-Görögországban; északi szomszédja Boiótia, dél-nyugati irányban a korinthosi földnyelv köti össze a Peloponnésosi-félszigettel. Központja a mykénéi kultúra korától kezdve Athén, amelynek Attika az ún. sötét kor végétől a római hódításig közvetlen állami területét és egyben mezőgazdasági hátországát is jelentette. Népessége a történeti időkben ión nyelvjárást beszélt és az ókori történetírók műveiben is fennmaradt hagyomány szerint a görög világ egyetlen autokhthón, azaz a legősibb időktől folyamatosan egyazon területen lakó csoportjának tekintette magát.

Greek AmphoraA régészeti emlékanyag tanúsága megerősíti ezt a képet, legalábbis amennyiben a bronzkori palotakultúra és a polisvilág kialakulása közti időszakban szinte egyedül Attika területén találhatók meg állandó, vándorlások és dúlások által meg nem szakított élet, valamint folyamatos hagyományt követő kézművesség nyomai. Szintén az ókori történeti hagyomány írja le a mitikus Théseus uralkodásához kötve az attikai közösségek egységes városállammá alakulását, az athéni polis születését. Athén és Attika története során több alkalommal kiemelkedett a görög világ központjai közül politikai, gazdasági, illetve kulturális hatalomként. Nagy vonzerővel bíró művészeti központtá vált a Kr.e. 6. században, Peisistratos és fiai tyrannisa idején; a demokratikus berendezkedést megteremtő Kleisthenés-féle reform után a görögség vezetőjeként lépett fel Kr.e. 490-ben és 480-ban, a perzsa háborúk idején, és ekkor szerzett presztízsét sikerrel tartotta fenn a Kr.e. 5. sz. végéig, leginkább a Kimón és Periklés nevéhez köthető évtizedek alatt, mígnem a peloponnésosi háborúban alulmaradt vetélytársával, Spártával szemben. Az athéni állam a polis-rendszer felbomlásának évtizedeiben, a Kr.e. 4. sz. utolsó harmadáig továbbra is nagy súlyú politikai tényező volt még, a város és Attika pedig a hellénisztikus korban és a római hódítást követően is a műveltség, az irodalom és a képzőművészet legfontosabb központjának számított, egészen az ókor végéig. Mind Athén városa, mind Attika más települései régészeti, építészeti és képzőművészeti emlékek sokaságával bővelkednek, az ókor gyakorlatilag minden szakaszából. Athénen kívül ismertebb központok még az Athén kikötőjeként szolgáló Peiraieus, a Démétér és Persephoné beavatási szertartásáról híres Eleusis, a Kr.e. 480-as döntő perzsa ütközet színhelye, Marathón, vagy a nagy gazdasági jelentőségű attikai ezüstbányák helye, Laureion.

Bencze Ágnes – Szépművészeti Múzeum (szepmuveszeti.hu/hyperion/lexikon)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s