Le.Mair Channel, Antarctica

A hetedik földrész arca

Közzétette:

 

 

Ez már majdnem a világ vége – mondják az amerikai kutatók erről a hatalmas földrészről, amely látszólag csupán jégből áll. Több kilométer vastag jégpáncél borítja a talapzatot, amely majdnem kétszer akkora, mint Ausztrália. A szinte végtelen jégmező fölött vad hóviharok tombolnak, óránként 200 kilométeres sebességgel száguld a szél, és van úgy, hogy a hőmérséklet mínusz 900C-ra süllyed.

A Déli-sark körüli földrész szabályozza és befolyásolja az időjárást egészen fel az Egyenlítőig. A jégtömeg növekedése és zsugorodása a földtörténet során többször is megváltoztatta bolygónk éghajlatát és ezt fogja tenni továbbra is. E fejlődés megfigyelése az egyik motívum, ami a kutatókat erre a barátságtalan vidékre vonzza. De ma már az itt feltételezett ásványkincsek is az Antarktiszra csalogatják az embereket. Kiaknázásuk megváltoztathatná e páratlan terület jellegét.

Az Antarktisz a föld legrégibb, leghidegebb, legmagasabb és legbarátságtalanabb kontinense. Könnyű lenne további felsőfokkal illetni a Déli-sark vidékét, amely annyira egyedülálló, hogy egyetlen világrészhez sem hasonlítható.

 

Le.Mair Channel, Antarctica

A dél-amerikai Andok gyűrthegysége az Antarktiszi-félszigeten folytatódik. Kétoldalt szinte függőleges sziklafalak szegélyezik a keskeny Le-Maire-csatornát, amely a Bismarck-szorostól délre elválasztja a Booth-szigetet a Graham-parttól. Kelet-Antarktisszal ellentétben a félsziget éghajlata viszonylag „enyhe”.

Területe közel 14 millió négyzetkilométer, majdnem másfélszer akkora, mint Európa. A sziklás talapzaton három kilométernél magasabbra domborodik a hatalmas és összefüggő jégpáncél, amelyet néhol hegyláncok vagy hegyek, az úgynevezett nunatakok törnek csak át, és a tengernél néhány peremhegység határol. E hatalmas jégpáncél révén az Antarktisz átlagos magassága eléri a 2040 métert. Vagyis majdnem háromszor olyan magasan fekszik a tenger szintje felett, mint a világ többi része, melynek átlagos magassága 730 méter.

A földrész területének 98%-át poláris jég borítja, nagyrészt egyhangú, fehér síkság. Felületén barázdákat és buckákat alakított ki a szél, s ettől a fehér sivatag úgy hat, mint egy pillanatfelvétel a tenger felszínéről. Változatosabb jégformációk csak a hegységek közelében vannak – itt már akadnak félelmetes gleccserhasadékok is, melyek biztos jelei a jég mozgásának és aktivitásának.

 

Transantarctic Mountain

A Transzantarktiszi-hegység egy 3500 km hosszú, a Ross-tenger és a Weddel-tenger között fekszik, teljes Antarktiszon folyik és kelet és nyugat-Antarktiszra osztja.

A kontinenst hegyekkel borított partok, gleccserfalak és úgynevezett selfjégmezők határolják. A selfjég tulajdonképpen tengerbe csúszott poláris jégtömeg. Ott képződik, ahol nincsenek peremhegységek, amelyek megakadályoznák a jégmozgást észak felé. A világrész közel 40%-át ilyen selfjég szegélyezi. Peremét sok száz kilométer hosszan 20—40 méter magas, függőleges szirtek jelzik. A homlokfalakon a vastagsága eléri a 100—300 métert, a poláris jéghez vezető szakaszokon ez 1800 méter is lehet. A legnagyobb a Ross- és a Filchner-jég, kiterjedése mintegy 500 000 négyzetkilométer, majdnem akkora, mint Franciaország területe.

 

Ross Ice Shelf

Az antarktiszi jégvilág jellegzetessége a selfjég: a szárazföldi talapzat felett hatalmas jégtáblák úsznak, melyeknek szirtjei 40 méter magasra is kiemelkednek a tengerből. A selfjég letört részeiből jönnek létre a táblahegyek, az erősen ellaposodott, óriási táblák, amelyek a nyílt tenger felé sodródnak.

A selfjég állandóan letöredező széleiből keletkeznek az Antarktiszra jellemző táblajéghegyek. Ezeknek hossza néhány száz métertől sok kilométerig terjed – az eddig észlelt legnagyobb jéghegyek 140 és 158 kilométer hosszúak voltak. A tengeráramlattal lassan észak felé sodrodnak. „Utazásuk” évekig tarthat, miközben széttöredeznek és elolvadnak, s visszakerülnek a víz körforgásába. De a nagy gleccserrendszerek útján is csúsznak jégtömegek a tengerbe. Némelyik gleccser 30 kilométer széles és 100 kilométernél is hosszabb.

Forrás: Ezerarcú világunk – Amerika (428—429. oldal) Dunakönyv Kiadó Budapest, 1992 ISBN 963 7961 04 6, ISBN 963 7961 05 3

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s