Bayor Gizi

Bajor Gizire gondoltunk

Közzétette:

 

 

A XX. századi magyar színjátszás egyik legmeghatározóbb alakja, akinek 67 évvel ezelőtt bekövetkezett halála okán, már egyre kevesebben emlékezhetnek rá személyesen, ráadásul ezek az emlékek sem a művésznő sok évtizedesre tehető zenitjéről valóak. Lassan legendává érett személye, anélkül, hogy pontosan és konkrétan ismerhetnénk a legenda mögött húzódó személy munkásságát, és bár több tucatnyi könyv, írás keletkezett róla, de egyetlen összefoglaló sem. Talán ez is sorsa a mitikus lényeknek. A ma, az egyre kevesebb számú érdeklődőjének csak sablonos lexikonjelzők maradnak róla, kiüresedő tartalommal, és őt is lassan utoléri a színművészet nagy betegsége, az egyre halványuló emlékezés. Mítoszként lebeg a valóság felett személye, afféle elérhetetlen abszolútumként, pedig neki is voltak esendőségei, és személyes varázsa, tüze. Kétségek gyötörték premier előtt, szerényen meghúzódott, és zavartan belepirult, ha valaki felismerte az utcán, ugyanakkor derűs, vidám személye, gurgulázó nevetése sokakat elvarázsolt környezetében.

Bayor Gizi, Beyer Gizella Színésznő

Született:

1893. május 19. Budapest, Magyarország

Elhunyt:

1951. február 12. Budapest, Magyarország

férjei:

dr. Vajda Ödön, ügyvéd – 1920-1927,

dr. Paupera Ferenc, a Földhitelbank igazgatója – 1928-1932,

dr. Germán Tibor, orr- és gégespecialista, egyetemi tanár – 1933-1951.

 

Bayor Gizi

Bajor Gizi, a XX. századi magyar színjátszás egyik legmeghatározóbb alakja

Adatok:

1911-1914 – a Színművészeti Akadémia hallgatója

1914 – leszerződtetik azonnal a Nemzeti Színházhoz

1914. április 2. – első szerepében döntő sikert arat (Lucien Népoty “A kicsinyek”)

1914 – 1924 a Nemzeti Színház tagja

1924-1925 – a Magyar Színházba szerződik

1925 őszétől fogva haláláig a Nemzeti Színház tagja marad

1928 – a Nemzeti Színház örökös tagjává választják

1925-1933 – a pályája aranykorszaka

1929; 1930 Párizsban filmez

1936 – Heltai:„A néma leventé”-nek női főszerepe Zília – Magyar Színházbeli vendégjáték

1937. október 25-én, amikor 100 éves a Nemzeti Színház -a magyar színészet jelképeként nyitó beszédet mond

1938 – élete első, és utolsó rendezése: Székely Júlia „Nóra leányai” a Nemzeti Kamaraszínházban

1939-1943 – a háború vége előtti időszak nagy alakításai

1944 – egyszer sem lép színpadra a háborús helyzet miatt

1944-1945 – sokakat megment a biztos haláltól, és többeket bújtat saját házában

1945. október 4. – ismét színpadon, a háború utáni első premierje

1945-1950 – játszik a Nemzeti Színházban

1948 március 15-én a frissen alapított, díj kitüntetettje, így ő az első Kossuth-díjas színművész

1950. augusztus 20 alkalmából az ugyancsak akkor alapított díj első kitüntetettje, ő az első Kiváló Művész

1951. február 12-én 58 évesen elhunyt

1951. február 16-án a Farkasréti temetőben sokezres tömeg előtt zajlik temetése

1952. február 12. – otthonából emlékmúzeumot alapítanak, Gobbi Hilda kezdeményezésére

Forrás: Színészkönyvtár (http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/a-e/bayorelet.htm)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s