Közzétette:
A XX. századi magyar színjátszás egyik legmeghatározóbb alakja, akinek 67 évvel ezelőtt bekövetkezett halála okán, már egyre kevesebben emlékezhetnek rá személyesen, ráadásul ezek az emlékek sem a művésznő sok évtizedesre tehető zenitjéről valóak. Lassan legendává érett személye, anélkül, hogy pontosan és konkrétan ismerhetnénk a legenda mögött húzódó személy munkásságát, és bár több tucatnyi könyv, írás keletkezett róla, de egyetlen összefoglaló sem. Talán ez is sorsa a mitikus lényeknek. A ma, az egyre kevesebb számú érdeklődőjének csak sablonos lexikonjelzők maradnak róla, kiüresedő tartalommal, és őt is lassan utoléri a színművészet nagy betegsége, az egyre halványuló emlékezés. Mítoszként lebeg a valóság felett személye, afféle elérhetetlen abszolútumként, pedig neki is voltak esendőségei, és személyes varázsa, tüze. Kétségek gyötörték premier előtt, szerényen meghúzódott, és zavartan belepirult, ha valaki felismerte az utcán, ugyanakkor derűs, vidám személye, gurgulázó nevetése sokakat elvarázsolt környezetében.
Bayor Gizi, Beyer Gizella Színésznő
Született:
1893. május 19. Budapest, Magyarország
Elhunyt:
1951. február 12. Budapest, Magyarország
férjei:
dr. Vajda Ödön, ügyvéd – 1920-1927,
dr. Paupera Ferenc, a Földhitelbank igazgatója – 1928-1932,
dr. Germán Tibor, orr- és gégespecialista, egyetemi tanár – 1933-1951.
Bajor Gizi, a XX. századi magyar színjátszás egyik legmeghatározóbb alakja
Adatok:
1911-1914 – a Színművészeti Akadémia hallgatója
1914 – leszerződtetik azonnal a Nemzeti Színházhoz
1914. április 2. – első szerepében döntő sikert arat (Lucien Népoty “A kicsinyek”)
1914 – 1924 a Nemzeti Színház tagja
1924-1925 – a Magyar Színházba szerződik
1925 őszétől fogva haláláig a Nemzeti Színház tagja marad
1928 – a Nemzeti Színház örökös tagjává választják
1925-1933 – a pályája aranykorszaka
1929; 1930 Párizsban filmez
1936 – Heltai:„A néma leventé”-nek női főszerepe Zília – Magyar Színházbeli vendégjáték
1937. október 25-én, amikor 100 éves a Nemzeti Színház -a magyar színészet jelképeként nyitó beszédet mond
1938 – élete első, és utolsó rendezése: Székely Júlia „Nóra leányai” a Nemzeti Kamaraszínházban
1939-1943 – a háború vége előtti időszak nagy alakításai
1944 – egyszer sem lép színpadra a háborús helyzet miatt
1944-1945 – sokakat megment a biztos haláltól, és többeket bújtat saját házában
1945. október 4. – ismét színpadon, a háború utáni első premierje
1945-1950 – játszik a Nemzeti Színházban
1948 március 15-én a frissen alapított, díj kitüntetettje, így ő az első Kossuth-díjas színművész
1950. augusztus 20 alkalmából az ugyancsak akkor alapított díj első kitüntetettje, ő az első Kiváló Művész
1951. február 12-én 58 évesen elhunyt
1951. február 16-án a Farkasréti temetőben sokezres tömeg előtt zajlik temetése
1952. február 12. – otthonából emlékmúzeumot alapítanak, Gobbi Hilda kezdeményezésére
Forrás: Színészkönyvtár (http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/a-e/bayorelet.htm)
