Bridge, Andorra

Európa legnagyobb törpeállama – Andorra

Közzétette:

 

Andorraiak – kisebbség saját hazájukban

Már a látvány is megragadó. Az országot 3000 méter magas hegykoszorú veszi körül, amely csak dél felé nyitott. A szakadékos völgyek lejtőin jól megépített parasztházak széles védelmet nyújtó tető alatt: szép és romantikus hangulatot árasztanak. Már az első pillantás elárulja, hogy az emberek valamikor nagyon szegények voltak ezen az alig megközelíthető vidéken, ahol az év nagy részében a hótakaró szabja meg az életet s ahol egy pár birka, ló vagy marha már gazdagságot jelentett.

 

Andorra, winter

Tél Andorrában: a Pireneusok magasabb csúcsain a hó az év felében megmarad, ez jó lehetőség a téli sportokra.

A hercegség alig változott több mint 700 éves történelme során, viszont kalmárszellemű korunkban a könnyen megkeresett pénz s az előnyös ajánlatok országa a kereskedők és üzérek országa lett. A huszadik század végéhez közeledve az andorraiak bámulatos életszínvonaluk csúcsairól tekinthetnek Európa többi részére.

 

Santa Coloma, Andorra la Vella

Santa Coloma, Andorra la Vella

Andorraiak? Már az elnevezés is kétséges. A fővárosban, Andorra la Vellában s az 50 apró településen élők nagy része nem andorrai. Ha hihetünk a pontosnak aligha mondható statisztikának, Andorra 79 218 ( 2013.) lakosa közül több mint 25 000 a spanyol, 2500 a francia s ugyanennyi a portugál, de élnek itt angolok, németek, hollandok, észak-amerikaiak, afrikaiak, ázsiaiak – és közel 18 000 andorrai, akik két két államfő alattvalói: Franciaország államelnökének és a spanyolországi Urgel püspökének. Csak ez a 18 000 andorrai rendelkezik a hercegség áhított útlevelével, a jól működő kormányzat gondoskodik arról, hogy a külföldiek ugyan erejükhöz mérten gyarapítsák az ország vagyonát, de jogaik korlátozottak maradjanak. Az idegeneket voltaképpen csupán megtűrik ebben a csaknem adómentes paradicsomban, ahol nincs vám, a szociális szolgáltatások kiválóak, az iskolarendszer példamutató, a betegellátás ingyenes, a nyugdíj magas.

Andorra-mapAz andorraiak hivatalos nyelve a katalán, a szomszédos Katalóniának és fővárosának, Barcelonának a nyelve. Kiváltságaik természetesen gondot is okoznak. Az országban dolgozó spanyolok több ezer gyermeke például sehol sincs nyilvántartva Spanyolországban. Szüleik abban reménykednek, hogy Andorra egy szép napon mégiscsak megadja a gyermekeknek az állampolgárságot jelentő hőn óhajtott útlevelet, s így „igazi” andorraiak lesznek, hiszen Andorrában születtek. Ez azonban igen optimista feltételezés: ahhoz, hogy valaki megkapja az állampolgárságot, legalább 20 évig kell élnie a kis paradicsomban, s legalább egy andorrai őst felmutatnia. Elképzelhető, hogy van gyorsabb út is az áhított cél felé, de az bizonyára igen drága.

 

Bridge, Andorra

Félköríves román stílusú kőhidak – nem egy közülük ezeréves – vad hegyi patakok felett: az ország jellegzetességei közé tartoznak.

Új Hongkong a Pireneusokban?

Aki turistaként érkezik Andorrába – és seregestől érkeznek is az alacsony árak miatt –, igyekszik az államocskát éppen az utolsó csepp benzinnel elérni, mert itt az üzemanyag is olcsóbb. A főváros – tulajdonképpen „főközség” – pezsgő bazárjaiban a fogyasztóvá idomított közép-európai csaknem az összes világmárkát megtalálja. Így aztán szinte lehetetlen ellenállni a kísértésnek, hogy csempésszen – különben miért jönne Andorrába? Az erkölcsi megfontolások csak rövid ideig állják a harcot az árak összehasonlításával. Az emberek kihasználják a lehetőséget vagy amit annak hisznek.

Mivel a távol-keleti vámmentes bevásárlóparadicsom, Hongkong kínai felségterület (a Kínai Népköztársaság két különleges igazgatású területének egyike) s így kapitalista szempontból érdektelenné válhat, erős nemzetközi igény tapasztalható aziránt, hogy Andorrából valamiféle pót-Hongkongot alakítsanak ki. Ebben jelentős szerepe van a színfalak mögött a hatalomért és befolyásért vetélkedő andorrai családi klánoknak is – ám ez vajmi kevéssé érdekli a vásárlási lázban égőket.

 

táj és építészet

Építészet és táj összhangja: az épületek azokból a sziklákból épültek, amelyeken állnak.

Annak viszont, aki ki tud szabadulni Andorra hatalmas bazárjából s félelmetes gépkocsiforgalmából, érdemes egy kis időt szánnia az eredeti Andorrára, melynek olykor érdekfeszítő a történelme, amely a világ egyik legrégibb parlamentjét mondhatja magáénak, s amely büszke meggyőződésen alapuló békés hagyományok hordozója: „Mi nem vagyunk sem spanyolok, sem franciák, mi andorraiak vagyunk.” Aki vállalkozik erre az ismerkedésre, visszatérvén a hegyekkel koronázott kis országból, bizonyára el fog gondolkodni. Hiszen mi más is némely nagy birodalom, mint számtalan háborúban kizsákmányolt, majd újra elvesztett terület? És mit is jelent a nagyhatalmak tekintélye és befolyása, a kis Andorrához képest, melynek ugyan nincs szerepe az emberiség történelmében, de ahol nincs munkanélküliség s lényegében bűnözés sem? A kifigurázott kis Andorra bizony elgondolkoztatja az embert.

Forrás: Ezerarcú világunk – Európa (48-49. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1991 ISBN 963 7961 04 6 ISBN 963 7961 06 4

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s