Original Mana Charta document

A Magna Charta

Közzétette:

 

 

Szabadságjogok

Az angol János király Franciaország elleni, kudarcba fulladt háborúja a 13. század elején elégedetlenséget szült az ország vezető nemesurai, a bárók körében. Ők a feudális törvény szerint úgynevezett hűbérben birtokolták földjeiket a királytól, cserébe hűséget esküdtek neki, s háborúban meghatározott számú lovagot küldtek a hadseregébe. 1199-re, amikor János elfoglalta a trónt, ezt a kötelességet egyfajta hadiadó váltotta fel, amelyből sereget lehetett toborozni. Amikor János 1215-ben ilyen hadiadót vetett ki, kitört a lázadás. A bárók azt követelték, hogy János tartsa be I. Henrik király koronázási ígéreteit, melyek szerint a főnemesek mentesek a túlzott adóztatás alól. Május 5-én a northamptoni királyi várnál gyülekeztek, majd elfoglalták Londont. Június 15-én János kénytelen volt tárgyalni velük a Temze-parton, Windsor közelében, Runnymede mezején. A bárók új törvényt követeltek a királytól: az angol történelemben ez volt az első eset, hogy befolyásos emberek közösen tiltakoztak a rossz kormányzás miatt. A tárgyaláson Stephen Langton, Canterbury érseke közvetített a király és a bárók között, s az így kötött megállapodást a „bárók törvényeinek” nevezték. Ezt János jelenlétében lepecsételték, majd a királyi írnokok öntötték végleges formába. János fia, III. Henrik megerősítette a dokumentumot egy év múlva, majd 1225-ben is; ettől kezdve emlegették Magna Charta, azaz „nagy törvény” néven.

 

Original Mana Charta document

Eredeti példány A Magna Chartának ezt a példányát Faversham bárói kapták; városuk a kikötők Öt város (normannul „Cinque Ports”)

 

Kiváltságok visszaállítása

A Magna Charta zömmel a feudális adókkal kapcsolatos sérelmek orvoslásáról, az igazságszolgáltatás szabályozásáról és a birtokjogról szól. Lefektetett bizonyos általános alapelveket, és újra biztosított feledésbe merült korábbi kiváltságokat. Kimondta például, hogy semmilyen adót nem lehet kivetni „országos egyetértés nélkül”.

A dokumentum elsősorban a János király és legerősebb alattvalói közötti nézeteltéréseket akarta rendezni, de más törvényeket, szabadság- és egyéb jogokat is lefektetett, s ezzel világszerte a szabadság mintapéldája lett. Erre hivatkoztak például a 18. század végének amerikai polgárai, amikor szabadulni akartak a brit fennhatóság alól.

A törekvés a demokráciára nem újdonság az emberiség történelmében… beleírták már a Magna Chartába is.”

Franklin Roosevelt 3. beiktatási beszéde, 1941

Forrás: Az emberiség története (144-145. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s