aztec calendar

Közép-Amerika mítoszteremtői

Közzétette:

 

 

Közép-Amerika legnagyobb részén – a mai Mexikó északi területeitől Salvadorig és Belizéig – egész sor kultúra tűnt fel a 7. századtól az európaiak 1519-es megérkezéséig. Sokféleségük mellett voltak közös vonásaik is, így a városállamok, közös isteneik tisztelete, valamint egy bizonyos fajta rituális labdajáték.

A maja kultúra úgynevezett kései klasszikus korszaka (7—10. század) virágkor volt. Ekkor építettek Palenque, Xachilán, Tikal városaiban templomokat, piramisokat, palotákat, labda- és egyéb tereket. Tetőpontján a maja civilizáció több mint 40 városból állt, melynek mind saját királya volt. Ez az indián nép nemcsak lenyűgöző építészetéről híres, hanem fejlett mezőgazdaságáról is: ismerték az öntözéses és teraszos földművelést, továbbá bonyolult írásuk volt, fejlett naptáruk és csillagászati ismereteik.

 

Chacmool, Maya civilization

Kőalak: ez a fekvő férfialak, azaz chacmool a Yucatán-félszigeti maja városban, Chichén Itzában talán egy hadifoglyot ábrázol, vagy esetleg magát Tlaloc esőistent. A figura hasán látható lapos korongra feltehetően áldozati tárgyakat helyeztek, de oltár is lehetett.

Alföldi városaik a 9. században hanyatlani kezdtek az aszály, erdőpusztulás és háborúk miatt, miközben az úgynevezett putún maják, ezek a tengeri kereskedők és harcosok a Mexikói-öböl partján fölemelkedtek. Az ő fővárosuk Chichén Itzá volt a yucatáni felföldön. Ezt 1220 táján leigázta egy másik, közeli városállam, Mayapán, ám a 15. század közepére ez is elnéptelenedett.

Toltékok

A mai Mexikó magasföldjein a harcos toltékok megalapították Tula városát, amely 900—1150 között élte virágkorát, mikor is a lakosság száma meghaladta a 40 ezret. Tulában két nagyobb piramis is épült. A toltékok nemcsak az építészetben jeleskedtek, hanem a monumentális szobrászatban is: főként harcosokat ábrázoltak.

Velük kezdődött a harci szellem felemelkedése Közép-Amerikában, melyet más népek is átvettek. Az általuk alapított katonai rendek: a Farkas, a Jaguár és a Sas is megjelentek később a nagyobb maja városokban.

Az aztékok felemelkedése

aztec calendar

A toltékok (feltehetően az éghajlat szárazabbá válása miatt) hanyatlása után a mai Mexikóváros környékén egy másik indián nép, az azték emelkedett fel. 1325 táján telepedtek meg a Texcoco-tó szigetein, ástak itt csatornákat, és létesítettek további földművelésre alkalmas mesterséges szigeteket, hogy felépítsék fővárosukat, Tenochtitlánt. Sikerük titka a fejlett mezőgazdaság volt.

Az aztékok megalapították a tlatoaninak nevezett nagy királyok dinasztiáját, akik pompás palotában uralkodtak terjedelmes birodalmuk fölött. A leigázott népeket megadóztatták, s szerteágazó kereskedelmük révén nagy vagyont halmoztak fel. I. Motecuhzoma (a nálunk elterjedt „magyaros” írásmóddal: Montezuma (– a ford.) király 1440-es trónra lépésekor már a mai Mexikó egész területe vagy az ő birodalmukhoz tartozott, vagy az adófizetőjük volt.

Az aztékok hitének középpontjában a Nap állt, melyet szerintük táplálni kell, méghozzá emberáldozatokkal, hogy az égen maradjon, és ne pusztítsa el a Földet.

Az áldozatokat máig felderítetlen okból „virágháborúnak” (xochiyaoyotl) nevezett, már leigázott népek elleni rituális harcokban ejtették foglyul.

1519-ben aztán Mexikó földjére léptek a Hermán Cortés vezette spanyol hódítók. Az akkori (egyben utolsó) azték király, II. Motecuhzoma alábecsülte őket, és vendégként bánt velük, ők azonban foglyul ejtették, majd meg is ölték. Az uralkodójától megfosztott, a spanyolok által behurcolt himlőtől megtizedelt, majd korábbi szövetségeseiktől is megtámadott aztékok birodalma hamarosan összeomlott.

Ha nem kapjuk meg, amit követelünk… megízlelhetitek bosszúnkat.”

(Itzcoatl azték király hadüzenete a tapanec indiánoknak az 1420-as évek végén)

Csata és háború

Az aztékok elsősorban hadakozással voltak elfoglalva, és a férfiakat már igen fiatal koruktól katonának nevelték az úgynevezett sasházakban. Seregük 200 ezer főre rúgott. Ellenfeleiket először kő- és dárdazáporral rohamozták meg, a közelharcban pedig bunkót használtak.

 

                                      Aztec eagle warrior    Aztec Shield

Sas-harcos | Azték pajzs

Ruha és ékszer

Az azték és maja ruhák pamutból készültek. A férfiak ágyékkötőt viseltek, a nők pedig szögletes szabású tunikát. Az előkelők díszesen öltöztek, főként tollas ruhába és obszidián, jáde és arany ékszereket is viseltek.

 

        toltec architecture     

Tolték dombormű | Maja nőszobor

Háztartás

 

A közép-amerikaiak nagy része a közösségnek dolgozott. A nők főként ruhát szőttek, és tortillák alapanyagát őrölték, a férfiak pedig a közös földeket művelték, az előkelőket szolgálták, vagy katonáskodtak. A ránk maradt használati tárgyak többsége a módosabbaké volt.

 

   Azték tányér  Jaguar Vase

Azték tányér | Maja jaguár váza

Művészet és kultúra

A közép-amerikai indiánok ügyesen bántak a kővel; főleg domborműveik figyelemre méltóak, de az ékszereket is nagy becsben tartották. Emellett jeleskedtek az építészetben is, városaikat megtervezték, s egy-egy nagy központi teret vettek körül templomokkal.

 

 medal Vulture Bowl Pedestal Bowl

Függő | Keselyű tál | Talpas tál

Labdajáték

Az aztékok, a maják és más közép-amerikai indiánok is ismertek egy rituális labdajátékot (mai változata az ulama). Valamilyen kozmológiai jelentőséget is tulajdonítottak neki amellett, hogy egyfajta csataimitáció volt. Egyes helyeken a vesztes csapat kapitányát feláldozták az isteneknek.

Hiedelmek és rítusok

A közép-amerikai vallás központjában a kozmosz és a természet állt, beleértve a földek termékenységét és egy napistent. A legtöbb itteni nép gyakorolta az emberáldozatot az istenek táplálása érdekében. Az aztékok azt is hitték, hogy az istenek önmaguk feláldozásával teremtették meg a világot.

 

Xipe Totec aztec god  Kígyós melldísz  Chac, mayan rain god

Termékenységisten | Kígyós melldísz | Esőisten

Forrás: Az emberiség története (178-185. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s