Glacier Nemzeti Park

Közzétette:

 

 

Egyesült Államok

A park alapításakor, 1910-ben nem kellett töprengeni az elnevezésén (a glacier gleccsert jelent), miután mintegy 150 gleccser volt benne, melyeket mind már a 19. században átkutattak, feltérképeztek és lefényképeztek. Az egész terület képét is gleccserek alakították ki, beleértve mindkét hegyláncát, a Sziklás-hegységhez tartozó Livingstone-t és Lewist. Ma már csupán 27 gleccser található a parkban, és ezeknek sem valami rózsásak a kilátásaik. Ha az emberiség nem lesz képes megfékezni a globális felmelegedést, a legoptimálisabb becslések szerint 2030-ra el fog olvadni mind, de ez feltehetően még hamarabb be fog következni. A park nevét az alapítók iránti tiszteletből még sem fogják megváltoztatni. Egyetlen út vezet végig rajta, a Going to the Sun („a Nap felé”), melyen már az 1930-as évek től kezdve a park jellegzetes piros buszai szállítják a látogatókat. Lenyűgöző innen a kilátás, noha a régió magassága viszonylag szerény: a talapzata 1 kilométer magasan van, a legmagasabb hegye pedig a 3200 méter magas Cleveland.

 

Triple Divide Peak

 

Van azonban itt egy egészen különleges hegy, a Triple Divide Peak („Háromszoros vízválasztó-csúcs”), ez sem a csupán 2444 méteres magassága miatt, hanem mert az itt eredő folyók három óceán felé tartanak, a Csendesbe, az Atlantiba és a Jegesbe (amelynek hivatalos neve újabban Északi-sarki-óceán – a ford.) Nagyjából ennek a csúcsán találkozik a Nagy (értsd: Atlanti-Csendes), illetve az Északi (azaz Jeges-Atlanti) vízválasztó vonala. A vízválasztó északi-déli irányban végigfut egész Észak-Amerikán Alaszkától Mexikóig, egy kisebb nyugati és egy jóval nagyobb keleti részre tagolva a kontinenset: az utóbbinak a folyói a Missouri vagy a Mississippi felé tartanak, és így végső soron az Atlanti-óceán Mexikói-öblébe. Az Északi-vízválasztó a Triple Divide-csúcstól fut keletre, egészen a Labrador-tengerig: az ettől északra eredő folyók a Jeges-tenger Hudson-öblébe tartanak, míg a délre eredők közvetlenül az Atlanti-óceánba.

 

A Saint Mary-tó a park keleti részén telente befagy, és jege akár egy méter vastag is lehet. Középen a piciny Wild Goose („Vadliba”) sziget látható, a háttérben pedig a Lewis-hegységhez tartozó, 2908 méteres Little Chief („Kisfőnök”) hegy.

A Nagy-vízválasztó egyben a park területének éghajlatát is kettéosztja: tőle nyugatra, a Csendes-óceán felőli oldalon nedvesebb és hűvösebb, míg a keletin (amely igen messze esik az Atlanti-óceántól) a Kanadából érkező szelektől szárazabb. Ennek megfelelően más-más a növényzet jellege is, Mondanunk sem kell, hogy ez a sokféle különbség igen nagy biológiai változatossághoz vezetett. 1100 szövetes növényfaj található itt, 855 fajta moha és zuzmó, és kétszáz-valahány gomba; az erdő ökorendszerének mindegyik nélkülözhetetlen összetevője.

 

A Clements-hegy tornyosul a 2026 méter magas, vadvirágokkal ékes Logan-hágó fölé. Szívesen jár ide a havasi kecske, a vadjuh, valamint a grizzly is.

grizzly 

Ami az állatvilágot illeti, mintegy 60 emlősfaj található meg itt, élükön a csúcsragadozó grizzlyvel, amelynek nagyjából 300 példánya él a parkban, míg feketemedvéből kétszer ennyi. A hegyi bölény és az erdei karibu sajnálatos módon eltűnt innen, de egészében véve a park faunája kivételesen változatosnak mondható, ami részint a védett terület korai alapításának köszönhető, részint az élőhely nagyságának, ugyanis ez folytatódik a határon túli, kanadai Waterton Lakes Parkban; e kettőből hozták létre 1932-ben a világ legelső nemzetközi természetvédelmi parkját, s így együttesen vette fel őket az UNESCO a világörökségek listájára 1995-ben.

A park névjegye

  • Hol található: Sziklás-hegység, Montana
  • Megközelítése: Kalispellből és Columbia Fallsból
  • Területe: 4102km2
  • Alapítva: 1910
  • Állatvilága: grizzly, puma,farkas, rozsomák, havasi kecske, vadjuh, lemming, varangy, 270 madárfaj, pl. tarka réce, vízirigó, szirti és réti sas, vándorsólyom
  • Növényzete: duglász- és csavarttűjű fenyő, fekete nyár, kaliforniai medvefű
  • Éghajlata: óceáni, illetve kontinentális
  • Mikor utazzunk: májustól szeptemberig (de egész évben nyitva)
Forrás: Elena Bianchi – A világ legszebb nemzeti parkjai (194-197. oldal) Corvina Kiadó 2016 ISBN 9789631363739

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s