Hégészó síremléke

Közzétette:

 

 

Bárki, aki Athénban tölt néhány napot, felmegy az Akropoliszra, megnézi a Zeusz-templomot, a Tudományos Akadémia pazar klasszicista épületét, az őrségváltást a volt Királyi Palota előtt, az Agorát, Pireusz kikötőjét (metróval elérhető) és természetesen a Régészeti Múzeumot. Benne elsősorban Schliemann a „világhírű amatőr régész” munkája nyomán előkerült aranykincseket. Emberünk Homérosz műveinek alapos tanulmányozása során jött rá arra, hogy az Iliász és az Odüsszeia nem mitológia, hanem valóság és meg kell lennie Agamemnón mesés kincseinek. Meg is találta. A mükénéi oroszlános kapu közelében.

   A Régészeti Múzeum anyaga nehezen gyűlt össze. A XVIII. század végén a konstantinápolyi angol követ, Lord Elgin megfosztotta sok régészeti emlékétől a görögöket. (Igaz, némi pénzt is fizetett érte.)  A görög szabadságharc (1820-1829) idején Európa legkiválóbb elméi, köztük az angol Byron már szégyellte honfitársa tettét. A függetlenség kivívása után a görög régészek, szobrászok, művészettörténészek azonnal hozzáfogtak a gyűjtő (és restauráló) munkához. Egyre több műtárgy került elő és került vissza a görög állam tulajdonába, a Régészeti Múzeumba.

   A múzeum kincseiben és szobraiban gyönyörködve esetleg elsétálunk Hégészó síremléke előtt, vagy csak egy pillantást vetünk rá. Pedig vetekszik a világ bármely múzeumának féltett kincseivel. A dombormű a Kr. e. IV. században készült nagyszámú domborműves, úgynevezett  halotti sztélé (nagyméretű vésett kőtábla) egyike. A peloponnészoszi háborúk idején a hozzátartozók emléket akartak állítani a háborúkban elesetteknek és athéni pestisjárvány áldozatainak. A sztélé tetején kis oromzat, az elhunyt nevét vésték rá. (Hegeso Proxeno). A fiatal nő egy széken ül, ékszert tart a kezében. Az ékszeres dobozt a szolgálólány fogja. A sztélén a halál jelenléte csak az elhunyt Hégészó szomorú, belenyugvó arckifejezésén tükröződik.

   A sztélé ihlette meg Babits Mihályt, aki Hegeso sírja (egy görög emlékére) címmel csodálatos szonettet írt, amely a magyar költészet egyik gyöngyszeme. Sokadszorra sem tudom meghatottság nélkül olvasni.

Hegeso ProxenoA kedvesem kétezer éve alszik,
kétezer éve meghalt s vár reám.
A neve Hegeso. – Lábhegytől arcig
márványszinű – s komoly görög leány.

Élő, habár lehellete se hallszik
keble átduzzad ráncos khítonán
Fürtös fejében ki tudja mi rajzik?
Ül meghajolva. Méla. Halovány.

Előtte állva szolgálója tartja
rabszolgalány, a drága ládikát,
amelyből ékszereit válogatja.

Talán azt nézi (lelkem bús reménye!)
melyikkel ékesítse föl magát,
ha megjövök majd én, a vőlegénye.

 

Láng Róbert – EuroAstra

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s