Franciaország
Ez a park értékes ajándékot kapott a szomszédos olasz Gran Paradiso Parktól: visszatelepült onnan a kőszáli kecske, és ma már 1800 fős állománya van itt, a legnépesebb egész Franciaországban. Nemzetközi megfigyelések igazolták ennek a fajnak a vándorlását. Nyaranta az olasz Aosta-völgyből érkezők elegyednek savoyai unokatestvéreikkel a francia Pariond-völgyben, majd télen az olasz oldalon fekvő Orco- és Rhêmes-völgybe húzódnak.
A park-kőszálikecske-állományát (amely hét évnyi hanyatlás után2012-ben ismét növekedni kezdett) állandó megfigyelés alatt tartják.
A Vanoise nemsokára azzal igyekszik meghálálni a szívességet, hogy elősegíti hiúzainak átjárását a szomszédba. Nem mintha olyan sok hiúz élne itt, de a park déli szélén mindig lehet számítani rájuk, és lassacskán mintha terjeszkednének is. A legnagyobb európai macskaféle a 19. század közepén gyakorlatilag teljesen eltűnt Franciaországból, utoljára a Gráji-Alpok Arc-völgyéből is. Ennek oka részint a vadászat, részint erdőpusztulás volt, ami a zsákmány (patás állatok) megfogyatkozásához vezetett (egyébként egy felnőtt hiúz vadászterülete 200-300 négyzetkilométer). Keleten ma már kb. 150 nagymacska él három hegység: Vogézek, a Jura-hegység (itt vannak a legtöbben) és az alpesi Vanoise közötti területen.
A Grande Casse (a képen Pralognan-la-Vanoise faluból nézve) a park legmagasabb hegye. Két csúcsa van: a 3855 méteres (tulajdonképpeni) Grande Casse és az első meghódításáról elnevezett 3783 méteres Mathews. A kettő közötti völgy északnyugati oldalán található a Les Grands Couloirs gleccser.
Pralognan-la-Vanoise falu
A park legalacsonyabb pontja 1280 méter, és 107 hegycsúcsa magasabb 3 kilométeresnél. Legfelül a 3855 méteres Grande Casse helyezkedik el két völgy, az északi Tarentaise (az Isère folyó forrásvölgye) és a déli Arc között (ahol az azonos nevű, lejjebb az Isère-be ömlő folyó ered). A Vanoise Park élen jár a természetvédelemben. Elsősorban a visszaszerzett hiúzok védelmére alapították, de ma már büszkék a mintegy 20 itt fészkelő szirtisas-párra is, meg a négy szakállas saskeselyűjükre. Az utóbbi fajt a nyolcvanas-kilencvenes években sikerült nemzetközi összefogással visszatelepíteni Ausztráliából, méghozzá ebben a parkban tíz évvel hamarabb, mint a Gran Paradisóban. 2002 júliusában már két csibe is született.
Ma már 25 keselyű látogatja többé-kevésbé rendszeresen a Vanoise Parkot. Mi több, az 1500 méter magasan fekvő Tarentaise völgy Franciaország egyik legritkább madarának, a háromujjú harkálynak az egyetlen fészkelőhelye Savoyában. Becslések szerint csak mintegy 30 pár él az itteni Haute-Savoie, illetve Jura megyében.
A parkban több mint 180 hegyi tó található 1500 méteren vagy följebb, s telente jég és hó takarja őket. A gleccserek visszahúzódásakor keletkeztek. A folyamat még ma is tart: a nyolcvanas évek óta mintegy 60 újabb ilyen tengerszem keletkezett.
Az együttműködés a Gran Paradiso Parkkal már 1972-ben elkezdődött, és egyre szorosabb. Jelenleg elsősorban az alpesi hófajdra irányul, melynek immár a puszta létét fenyegeti a globális felmelegedés. Mindent összevetve elmondhatjuk, hogy Franciaország elsőként alapított nemzeti parkjának sok problémával kellett megküzdenie. Már az alapítása is jelentős ellenállásba ütközött, és ez mostanában megismétlődött: 2015 szeptemberében a park tervezett bővítését elgáncsolta az érintett 29 településből 27, amelyek nem adták hozzájárulásukat, mivel a természetvédelemnél fontosabbnak tartják a síterepek és általában a hegyi turizmus fejlesztését.
A park névjegye
Hol található: Savoya
Megközelítése: Lyonból illetve Torinóból
Területe: 529 km2
Alapítva: 1963
Állatvilága: zerge, havasi pocok, havasi nyúl, mormota, hermelin, nyuszt, menyét, farkas, róka, borz, denevérfajok, 125 -féle fészekrakó madár, békák, alpesi gőte, sikló- és gyíkfélék, vipera
Növényzete: vörös-, törpe-, tűnyalábos erdei cirbolya, luc- és jegenyefenyő, bükk, kecskefűz, havasi éger, hölgymál, varjúháj, hanga, havasszépe, metélőhagyma, boglárka, sás, moha,zuzmó
Éghajlata: hegyvidéki, hideg mérsékelt
Mikor utazzunk: bármikor
Forrás: Elena Bianchi – A világ legszebb nemzeti parkjai (52-57. oldal) Corvina Kiadó 2016 ISBN 9789631363739