Közzétette:
Volt egyszer egy ember, aki szépnek látta a világot, akinek nem voltak ellenségei és aki azt hitte, hogy megelégedett.
De volt három barátja.
Az egyik minden nap arról beszélt neki, hogy mi csúnyát látott a világban. A másik folytonosan fogadkozott, hogy megvédi az ellenségek ellen. A harmadik azt vitatta, hogy csak a gonosz ember megelégedett egy ilyen bűnös társadalmi rendszerben.
Addig, amíg az ember elhitte mindezt és felakasztotta magát az erdőben egy fára. A három barát pedig összeült búsulni a fa alá és azt mondották:
– Szegény meghalt ugyan, de fontos, hogy mi hűséges barátai voltunk.
Valahányszor a barátságról gondolkozol, jusson eszedbe ez a kis történet. És gondolj a következőkre:
1. A barátság nem azt jelenti, hogy jogod van beavatkozni embertársad belső életébe.
2. A barátság nem hatalmaz föl arra, hogy tapintatlan és neveletlen légy.
3. A barátság nem azt jelenti, hogy valaki korlátlanul önzéseink rendelkezésére áll.
4. A barátság nem jogcím arra, hogy jellemhibáinkat feltétlenül és kötelességszerűen
megbocsássák.
5. A barátság nem arra való, hogy valakit meggyőzzünk a magunk álláspontjának
igazságáról, mindössze arra alkalmas csupán, hogy mások álláspontjait megértsük.
6. A barátság nem kér, nem követel, de nem is ismer áldozatokat.
7. A barátság oka nem lehet sem a véletlen, sem az egymásrautaltság. Még kevésbé
azonos világnézeti beállítottság, vagy politikai célkitűzés. A barátság oka egyedül a barátság maga.
Az emberi lélek valami olyan titka ez, mint a zenének a hangok harmóniája. Nem
azonosak, de kiegészítik egymást. Az igazi barátság olyan az emberi világ diszharmóniájában, mint egy finom, halk akkord.
HÁLA
Ne tévesszed össze a különböző kötelességekkel. A hála érzés, és mint ilyen
megfoghatatlan, felmérhetetlen és emberi értékfogalmakkal ki nem fejezhető.
Csak akkor van jogod számontartani, ha Te tartozol vele másnak. Ez lelkiismereted
feladata. De ha azt kutatod, hogy ki adósod hálával, már önzésed szolgálatába állítottad a
cselekedetet is, amivel állítólag megszolgáltad. És önző tettek egyszerűen napi áron
számolandók el, hála nem jár s nem is teremhet nyomukban.
Wass Albert – Te és a világ (Tanítások – útravalóul)
