Az újkor művészete

Közzétette:

 

 

A barokk művészet

                        A 17.század és a 18.század első fele

      A katolikus egyház és világi szövetségeseinek pompakedvelése a barokk stílusban fog testet ölteni.Az olasz barocco szó jelentése: szertelen, különös, nyakatekert , szokatlan. Az új stílus  az építészet , a szobrászat és a festészet egységbe foglalására törekszik.

Építészet

        A barokk építészet célja a katolikus egyház nagyságának bemutatása, lenyűgözni , meghatni és megnyerni a hívőket. Ebben segítenek a színpadias szertartások. Megnő a szerepe a fény-árnyék hatásoknak és a perspektívának.

            A barokk építészet kezdetét a jezsuiták egy római temploma- az Il Gésu -megépítésétől számítjuk.

gesu_templom

             Az épületet Michelangelo egyik tanítványa , Jacopo Vignola tervezte. A templom átmenet a reneszánszból a barokkba, ugyanis a centrális tér egyesül a hosszházas formával.

            A homlokzat Giacomo Della Porta munkája. Újítása a két hatalmas csigadísz, más néven voluta , amellyel a fő- és mellékhajók  magasságkülönbségét áthidalta. A voluta később a barokk templomok egyik fő homlokzati elemévé vált.

            A barokk szervesen egymáshoz kapcsolódó terekben , az épületeket összekötő sugárutakban , vagyis városképben  gondolkodik. Tipikus példája ennek az új térszemléletnek a Szent Péter-székesegyház összekötése a város egyik hangsúlyos tengelyével.

Szent Péter-székesegyház

               Lorenzo Bernini(1598-1680) ,a barokk kor géniusza két monumentális oszlopos folyosóval, ú.n. kolonnáddal fogja körbe a székegyház nagy terét.

              Az ellipszis alakú térrészt ritmusosan tagolta: gyújtópontjaiba  egy-egy szökőkutat, közepére  pedig hatalmas obeliszket (négyoldalú, felfelé keskenyed, piramis alakú csúcsban végződő magas emlékoszlop) helyezett. A félköríves kollonádokat trapéz alakú tér köti a templom lépcsősorához.

 

Szobrászat                                

            A barokk szobrászat legfőbb célja – az építészethez hasonlóan- lenyűgözni meghatni , megnyerni a szemlélőt. Jellemzői a színpadiasság, illúziókeltés, látványos fény- árnyék hatások, a néző tudatos manipulálása. Ezek egyik legnagyobb mestere az építészként már ismert Lorenzo Bernini volt. Ő a barokk Michelangelója: építész, szobrász és festő egy személyben. 22 évesen készíti el Dávid című szobrát, mely ízig-vérig barokk alkotás.

             A barokkosan kicsavart mozdulat csupa lendület , mozgás és feszültség. Az elszánt arckifejezés a harci szellemet , a Góliátot leteríteni készülő ifjú magabiztosságát jelzi. A művész – ellentétben Michelangelóval – nem szépségeszményt ábrázol, hanem cselekvést , a történet legfontosabb mozzanatát.

2david

             Róma a barokk korszaknak a legtöbb köztéri kútját is, melyek közül talán a legismertebb a Trévi kút , melyet Nicola Salvi készített. A mozgalmas szoborcsoportot klasszikus ókori háttér , egy diadalív keretezi. A főalak alatt a vízből képzeletbeli lények – tritonok – emelkednek ki.

Festészet

              Itáliában a kor építészete és szobrászata nagyobb hangsúlyt  kapott a festészethez képest. Kivétel talán Michelangelo Da Caravaggiónak a valóság fényképszerű ábrázolására törekvő, ún. naturista felfogású művészete.

              Festészetével az első drámai erejű barokk alkotó Itália földjén. Kíméletlen őszinteséggel mutatja be a Biblia alakjait, szó szerint értelmezve a Szentírás történeteit.

Szent Péter keresztre feszítése

              A Szent Péter keresztre feszítése című vásznát leginkább az átlós kompozíció teszi mozgalmassá. Az alakok kiemelésére erős fény-árnyék kontrasztokat alkalmaz. A szentet arckifejezésével jellemzi, míg a mellékalakokat csak mozdulataikkal.

             Rápillantva a Hitetlen Tamás című képére könnyen megérthetjük , miért kapta a kritikusoktól a naturalista jelzőt. Caravaggio a látvány pontos visszaadására törekedett. Fényképnek is hihetnénk a művét , olyan aprólékosan , valósághűen rajzolódnak ki az apostolok a sötét háttérből.

Hitetlen Tamás

Forrás: Művészet& Divat

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s