Közzétette:
A barokk művészet
A 17.század és a 18.század első fele
A katolikus egyház és világi szövetségeseinek pompakedvelése a barokk stílusban fog testet ölteni.Az olasz barocco szó jelentése: szertelen, különös, nyakatekert , szokatlan. Az új stílus az építészet , a szobrászat és a festészet egységbe foglalására törekszik.
Építészet
A barokk építészet célja a katolikus egyház nagyságának bemutatása, lenyűgözni , meghatni és megnyerni a hívőket. Ebben segítenek a színpadias szertartások. Megnő a szerepe a fény-árnyék hatásoknak és a perspektívának.
A barokk építészet kezdetét a jezsuiták egy római temploma- az Il Gésu -megépítésétől számítjuk.
Az épületet Michelangelo egyik tanítványa , Jacopo Vignola tervezte. A templom átmenet a reneszánszból a barokkba, ugyanis a centrális tér egyesül a hosszházas formával.
A homlokzat Giacomo Della Porta munkája. Újítása a két hatalmas csigadísz, más néven voluta , amellyel a fő- és mellékhajók magasságkülönbségét áthidalta. A voluta később a barokk templomok egyik fő homlokzati elemévé vált.
A barokk szervesen egymáshoz kapcsolódó terekben , az épületeket összekötő sugárutakban , vagyis városképben gondolkodik. Tipikus példája ennek az új térszemléletnek a Szent Péter-székesegyház összekötése a város egyik hangsúlyos tengelyével.
Lorenzo Bernini(1598-1680) ,a barokk kor géniusza két monumentális oszlopos folyosóval, ú.n. kolonnáddal fogja körbe a székegyház nagy terét.
Az ellipszis alakú térrészt ritmusosan tagolta: gyújtópontjaiba egy-egy szökőkutat, közepére pedig hatalmas obeliszket (négyoldalú, felfelé keskenyed, piramis alakú csúcsban végződő magas emlékoszlop) helyezett. A félköríves kollonádokat trapéz alakú tér köti a templom lépcsősorához.
Szobrászat
A barokk szobrászat legfőbb célja – az építészethez hasonlóan- lenyűgözni meghatni , megnyerni a szemlélőt. Jellemzői a színpadiasság, illúziókeltés, látványos fény- árnyék hatások, a néző tudatos manipulálása. Ezek egyik legnagyobb mestere az építészként már ismert Lorenzo Bernini volt. Ő a barokk Michelangelója: építész, szobrász és festő egy személyben. 22 évesen készíti el Dávid című szobrát, mely ízig-vérig barokk alkotás.
A barokkosan kicsavart mozdulat csupa lendület , mozgás és feszültség. Az elszánt arckifejezés a harci szellemet , a Góliátot leteríteni készülő ifjú magabiztosságát jelzi. A művész – ellentétben Michelangelóval – nem szépségeszményt ábrázol, hanem cselekvést , a történet legfontosabb mozzanatát.
Róma a barokk korszaknak a legtöbb köztéri kútját is, melyek közül talán a legismertebb a Trévi kút , melyet Nicola Salvi készített. A mozgalmas szoborcsoportot klasszikus ókori háttér , egy diadalív keretezi. A főalak alatt a vízből képzeletbeli lények – tritonok – emelkednek ki.
Festészet
Itáliában a kor építészete és szobrászata nagyobb hangsúlyt kapott a festészethez képest. Kivétel talán Michelangelo Da Caravaggiónak a valóság fényképszerű ábrázolására törekvő, ún. naturista felfogású művészete.
Festészetével az első drámai erejű barokk alkotó Itália földjén. Kíméletlen őszinteséggel mutatja be a Biblia alakjait, szó szerint értelmezve a Szentírás történeteit.
A Szent Péter keresztre feszítése című vásznát leginkább az átlós kompozíció teszi mozgalmassá. Az alakok kiemelésére erős fény-árnyék kontrasztokat alkalmaz. A szentet arckifejezésével jellemzi, míg a mellékalakokat csak mozdulataikkal.
Rápillantva a Hitetlen Tamás című képére könnyen megérthetjük , miért kapta a kritikusoktól a naturalista jelzőt. Caravaggio a látvány pontos visszaadására törekedett. Fényképnek is hihetnénk a művét , olyan aprólékosan , valósághűen rajzolódnak ki az apostolok a sötét háttérből.
Forrás: Művészet& Divat
