Felavatták Andrássy Gyula lovas szobrát a Kossuth téren

 

 

A Steindl Imre Program keretében visszaállított szobrok közül utolsóként a helyére került gróf Andrássy Gyula monumentális lovas szobra, melyet 2016. szeptember 13-án avattak fel. Az alkotás az 1906-ban felállított szobor rekonstrukciója, amelyet a Bencsik Alkotóközösség Művészeti Kft. szobrászai alkottak meg. A szobrot Zala György szobrászművész eredeti műve alapján Polgár Botond, Engler András és Meszlényi János szobrászművészek készítették.

 

Andrássy Gyola lovasszobrának avatása a Kossuth téren

 

Ahogyan Andrássy Gyula korában, úgy ma is igaz, hogy nemzetét oltalmazó és szolgáló állam nélkül nem lehet tartós nemzeti emelkedés – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke Andrássy Gyula Kossuth téri szobrának avatásán.
A házelnök beszédében hangsúlyozta: az újjáépített szobor eredeti pompájában és ünnepélyes módon visszatér a helyére, és ezzel lezárul a Kossuth tér szoborrombolások előtti képzőművészeti arculatának helyreállítása.
Andrássy Gyula szavaival valljuk, hogy reménnyel tekintünk a jövendőbe, mert “bízunk nemzetünk erényeiben és elveink igazságában” – fogalmazott a házelnök.

Andrássy Gyula (1823–1890) 1867 és 1871 között a Magyar Királyság miniszterelnöke, 1871 és 1879 között az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere volt. Deák Ferenc javaslatára 1867-ben Ferenc József miniszterelnökké nevezte ki, kormánya az első volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után. Jelentős érdemeket szerzett a dualista államon belül az önálló modern magyar államszervezet megteremtésében.

Tarlós István szólt arról is, hogy nemcsak az ország életében hozott újat, hanem a főváros is sokat köszönhet neki. Meghatározó szerepe volt Pest-Buda európai színvonalú nagyvárossá fejlesztésében, Széchenyi mellett Andrássynak köszönhetjük, hogy Budapest Közép-Európa jelentős központjává, a magyar gazdasági és hatalmi törekvések centrumává és szimbólumává válhatott. Miniszterelnöksége idején készítették elő Óbuda, Buda és Pest 1873-as egyesítését, 1870-ben pedig az ő vezetésével jött létre a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, amely rendelkezett a fővárost érintő fejlesztésekről.
A nevéhez kötődő fejlesztéseknek a jótékony hatása a mai napig látható és tapasztalható, szinte elképzelhetetlen a mai Budapest ezen átalakítások nélkül – mondta a főpolgármester. Elmondta, Andrássy halála után szinte azonnal kezdeményezték, hogy állítsanak emléket a tiszteletére: lovas szobrát 1906-ban avatták fel az Országház előtt. Sajnos “a gróf nem kívánatos történelmi személy volt a XX. század vörös diktatúrái számára, nevét még az emlékezetből is ki akarták törölni”. Szobrát a Tanácsköztársaság idején deszkaállványzattal és vörös lepellel takarták el, és az így elkészült tákolmányt a munka templomának hívták.
Tarlós István kitért arra is, hogy bár közvetlen bizonyíték nincs rá, úgy tudni, hogy a szobor bronzanyagát az 1950-ben felavatott, majd az 1956-ban ledöntött Sztálin-szobor öntéséhez használták fel: “Tiszteletre méltó és mélyen szimbolikus az a gesztus, hogy az itt látható emlékműhöz a Sztálin-szobor egy darabját is felhasználták. Ezzel helyreállt az igazság, és végérvényesen pont kerülhet a szobor viszontagságos történetére.”

Az ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök, országgyűlési képviselők és Andrássy Gyula leszármazottai is részt vettek, a Magyar Művészeti Akadémiát Kucsera Tamás Gergely főtitkár képviselte.

A szobor egykor és ma:
gróf Andrássy Gyula lovasszobra egykor gróf Andrássy Gyula lovasszobra a Kossuth téren

A szobor története
Az 1904-ben átadott Országház térre 1906. december 2-án került a gróf Andrássy Gyuláról készült eredeti szobor, Zala György munkája. Az egyik legszebb magyar lovas szobornak tartották. A szobrot eredetileg nem az Országház déli oldalára szánták, hanem az Andrássy út végére, a mai Hősök terére. Az Andrássy-szoborra a pályázatot már nem sokkal az egykori miniszterelnök 1890-es halála után kiírták, de a lovas szobrot csak 1906-ban állították fel, s végül az Országház téren. Zala tervét annak idején, 1893-ban egyhangú szavazással választotta ki a zsűri, pedig – mint arról a Vasárnapi Újság beszámolt – majdnem lekéste a pályázatot, mert csak néhány héttel a határidő lejárta előtt kezdett dolgozni a terveken. „A mintázásnál nagy segítségére volt a városligeti czirkusz fiatal igazgatója, ki legpompásabb ménjén napokon át ült mintául a művésznek” – tudta meg a műhelytitkot a korabeli lap. Érdekesség, hogy Mikszáth Kálmán – aki egyébként nagy tisztelettel, sőt, szinte rajongással írt Andrássyról: „Andrássy Gyula gróf csúcsa volt a magyar úri nobilitásnak és a magyar szellemnek” – így ironizált: „Egy a parlamentben, az íróasztalnál és a diplomáczia parkettjén imponáló pályának fényes, sőt varázslatos ragyogású alakját kellett úgyszólván ráerőszakolni a lóra, hiszen az mégse járja, hogy a lovas nemzet nagyjai gyalog álljanak […] sablonos irattekercseikkel.”
A Tanácsköztársaság idején „csak” eltakarták, a II. világháború után azonban a bronz szobor lekerült a talapzatról, és beolvasztották, részben a gigantikus Sztálin-szobor készítéséhez, amelyet azután 1956. október 23-án a forradalmárok feldaraboltak. Adat van rá, hogy a talapzat egyik márvány elemét a Belügyminisztérium épületére elhelyezett József Attila-emléktáblánál „hasznosították” újra.
A 2015-ben a talapzatra emelt új bronzszoborba jelképesen beolvasztottak egy darabot a Sztálin-szoborból is.
A most felavatott, a domborművekkel teljes alkotás tehát rekonstrukció, nem azonos másolata az eredetinek. Azzal, hogy helyére került a nagyméretű lovas szobor, befejeződött a tér 1944-es állapotának helyreállítása. A Kossuth tér Tima Zoltán építész tervei alapján újult meg.
A szobor valóban monumentális: mérete közel háromszorosa az életnagyságnak, a talapzattal együtt tizenegy méter magas. A Zala György szobrászművész eredeti műve alapján készített talapzat oldalain két bronz dombormű is helyet kapott. A talapzat egyik domborműve a koronázást ábrázolja, nem véletlenül: a kiegyezés után Andrássy Gyula maga tette a koronát Ferenc József fejére.
A rekonstruált szobor megalkotásáról a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával dokumentumfilm is készült, melyet hamarosan bemutatnak.
Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s