A Budapest belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia temploma

Közzétette:

 

 

A magyar főváros legrégebbi templomának előzményeit a közelmúlt régészeti ásatásaiból ismerhettük meg. 2007-től a Piarista közben végzett kutatómunka eredményeként napvilágra került a római kori Castellum contra nevű katonai erőd maradványa. A rombusz alakú, 86×84 m-es erődöt 3-4 m vastag fal, valamint 2 m mély és 7 m széles árok (fossa) vette körül Kr. u. 348 és 350 között. A romokból előkerült onnan egy kis bronz szobor és a 310 körül vert Constantinus-érme, valamint megtalálták az épület fűtéscsatornáját és egy téglapadlós, fűthető helyiséget.

A Belvárosi Templom a tatárjárás előtt A 374-es szarmata támadás után az erőd leégett, ám fennmaradt néhány jelzett tégla abból az időből, amikor civilek is lakhattak az épületben. Ókeresztény bazilikára – a híresztelések ellenére – utaló jelek nem voltak – derül ki a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) régésze, Beszédes József cikkéből. Igen hasonlatos lehetett a híres, korabeli román stílusú szakrális építményekhez, mint a jáki, a lébényi vagy a budavári (Mátyás-) templom.

Adalékok a templom történetéhez

1046-ban, Gellért püspök kivégzésekor már állt a román kori templom, ahová el is temették.

1211-ben itt jegyezte el a gyermek (Szent) Erzsébetet Lajos, türingiai őrgróf.

1242-ben a tatárjárás elpusztította az épületet.

 

XIV. sz-i Madonna ábrázolás XIV.sz. püspök

XIV. sz-i Madonna ábrázolás, XIV.sz. püspök

1370-1490 között (Anjou) Nagy Lajos király háromhajós gótikus templomot épített a helyére. Mátyás király idején még egytornyú volt. 1490-ben itt koronázták meg Ulászló királyt.

1541-ben török dzsámi lett belőle, a korból fennmaradt egy imafülke (mihrab), amely szokás szerint Mekka irányába, a Kába-kő felé néz a kiblafalon. Az imafülke Allah fülkagylóját idézte meg a török hívőknek. Evlia Cselebi utazó két török gőzfürdőt is említett a leírásaiban.

1686-ban a templom leégett, de megmaradt a középső, gótikus csarnok, amit 1725-ben kijavítottak.

1713-ban ismét tűzvész pusztított a templomban. A 17-18. században a templom körüli temetőt a Piarista Rendház és Iskola építésekor felszámolták.

1739-ben kapta barokk stílusú változatát.

Reneszansz mellékoltár1805-1808 között Hild József restaurálta.

1860-ban jelképesen itt ravatalozták fel gróf Széchenyi Istvánt.

1867-ben I. Ferenc József császár ide látogatott, mielőtt megkoronázták a Mátyás-templomban.

1889-ben Steindl Imre felújította a szentélyt, freskókkal és Zsolnay-kerámiákkal díszítette, valamint eltávolította az 1836-os oltárt, Hild József alkotását, amit Rákoskeresztúrra szállíttatott.

1927-29 között Szlezák László (aranykoszorús öntőmester) négy harangot, Walser Ferenc pedig 1929-ben egy 100 kg-os lélekharangot készített a tornyokba.

1944-ben az egyik torony és a szentély megsemmisült. 1945-ben Gerő László végezte a helyreállítást, helyezte el az új oltárt, Molnár C. Pál festményeivel.

1957-ben kerültek a helyükre az új toronysisakok.

1976-77-ben felújították a jórészt gótikus, de barokk elemekkel teli templombelsőt.

2002-ben hozták ide Gellért püspök ereklyéit Muranóból, majd 2006-ban Szent László és Szent Erzsébet ereklyéit.

2010-ben találták meg a főoltár mögé befalazott 14. századi gótikus Madonna-freskót.

2011-ben a templom előtti park (Március 15. tér) restaurálása során Mezős Tamás vezetésével helyreállították a homlokzatot.

2013-ban folytatták a felújítást, a cseréptetőt 2015-ben cserélték.

2016. augusztus 14-én Erdő Péter bíboros – a BTM régészeti feltárása és a teljes felújítás után – avatta fel ismét a templomot. Az altemplomban alakítanak ki tereket, hogy a közönség megismerhesse a különböző korok emlékeit.

Dr. Osztie Zoltán atya kalauzolt el a szépséges és értékes műemlékek között. Tizenegy művészettörténeti stílus és sok „leg” található Pest város első kőépítményében. Felhívta a figyelmünket az ENSZ Turisztikai Világnapjára (UNWTO), szeptember 27-re, amikor Aranyossy Mihály vezetésével érdemes végigjárni a páratlan kincsek sorát. Az első építmény kétezer éves. Ezer éves a hely keresztény múltja. Először a római helyőrségi tábort Contra Aquincumnak nevezték el. A román kori bazilikát minden bizonnyal Szent István király építtette. A jelenleg feltárt altemplomban mindennek nyoma van. Láthatjuk a régi román kori falakat, amelyekbe római köveket is felhasználtak. A most álló épületből, üvegpadlókról, felülről is megcsodálhatjuk az ősi alapokat, a római parancsnoki fülkét és a hajdani téglás járófelületeket. Az altemplomot a Duna áradásaitól a római vizes árkok védték meg, még az 1838-as nagy pesti árvíz idején sem ázott el.

A Belvárosi Főplébánia csak a templom kezelője, tulajdonosa Budapest Főváros Önkormányzata. Mára ígéretes turisztikai célponttá vált. Egyéni és csoportos tárlatvezetéseket lehet igénybe venni fejenként 1.000 forintért. Az altemplom csak október végétől látogatható! Ennek teljes rekonstrukciója mindössze két év alatt, 600 millió forintból készült el.

Az utcaszinten szintén sok látnivaló akad. Ilyen a 24 gótikus ülőfülke, közülük néhányban restaurálni tudták a 14. századi freskókat. Számunkra fontos az a kép, amely valószínűleg Szent Gellért püspököt ábrázolja. Az új főoltár olajfestményeit Molnár C. Pál készítette – gyönyörűek, ám nem ebbe a környezetbe illők. Csodamód maradt ránk egy mihráb (török imafülke). A templom installációit, vitrinjeit Zalavári Tibor művészettörténész állította fel. Ilyenek a már említett szentek ereklyéi, a reneszánsz mellékoltár 1507-ből és a korábban befalazott, 1300-as évekből való gótikus rész, továbbá egy barokk, arannyal hímzett miseruha. A remek hangú barokk orgonán játszott Liszt Ferenc, amíg el nem készült a Zeneakadémia orgonája. A bejárattól jobbra látjuk Józsa Judit, a híres korondi fazekas-családból származó művész Magyar család című, egyetlen farönkből kifaragott szobrát.

Megható az egész épület története, szinte egész történelmünk foglalata. Minden köve és tárgya érdekesség.

Forrás: Dobi Ildikó – EuroAstra, Foto: Okolicsányi Zoltán

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s