A Drezdai kódex

Közzétette:

 

 

Ez a kódex annak a mindössze négy hiteles maja könyvnek az egyike, amelyek túlélték Közép-Amerika 16. századi spanyol meghódítását. A Drezdai kódex három és fél méter hosszú, és 39, könyvvé összehajtható festett lapból áll; ezeknek zömén főként maja isteneket ábrázoló jelek és képek láthatók. Csillagászati és naptári ismereteket is tartalmaz.

Időszámítás

A maják igen bonyolult naptárát más közép-amerikai népek is átvették, melyeket a 260 napos (ez 13 húsznapos hónap, ugyanis a 13 és a 20 szent szám volt) úgynevezett „szent kör”, a tzolkin, és a 365 napos (18 húsznapos hónapból, plusz öt „szerencsétlen” napból álló) év, azaz haab egymáshoz való viszonya határozott meg: a kettő kombinációja adja ki az 52 év hosszúságú „nagy kört.”

A maják hittek abban, hogy az idő ciklikusan ismétlődik, ezért a jövőt meg lehet jósolni a múltból. Az égen látható mozgásokat az istenek művének tartották, és csillagászati megfigyelésekkel döntötték el, hogy mely napok kedvezőek, illetve veszedelmesek.

A maják használták a régebbi, úgynevezett hosszú időszámítást is, amely Kr. e. 3114. augusztus 11-én kezdődött, és napokra (kin), 20 napos hónapokra (vinál), 360 napos évekre (tun) osztotta az időt. A húsz különböző hatványai adták ki az egységeket, a legnagyobb, az alautun 64 millió maja évből áll. Egyes feliratok több százmillió évvel ezelőtti eseményekről szólnak, például istenek születéséről. A Drezdai kódex szövege 1210 után készülhetett, mivel ekkori a benne bejegyzett utolsó dátum.

 

drezdai kódex

A drezdai könyvtárban nagy népszerűségnek örvend a kódex, különösen a maják világvégére vonatkozó jóslata kapcsán. Bár a maja írást már többször megfejtették, egymásnak ellentmondó hírek vannak az olvasásáról, és időről időre nekifognak újabb és újabb értelmezéseknek. A maja piramisok és írások még őrzik titkaikat.

 

Csillagászat

A maja csillagászok megfigyelték a Hold ciklusait, s úgy számoltak, hogy 149 ilyen ciklus 4400 napnak felel meg. Fontosnak tartották az általuk Noh Eknek, azaz Nagy Csillagnak nevezett Vénusz bolygó ciklusait is. A kódexben öt oldalon találunk Vénusz-táblázatokat, közöttük az alábbi S3-on is. A maják mind a Vénuszt, mind a Napot a Yum Kaax, az „erdők ura” fiának tartották, akiknek majd fel kell őt támasztaniuk, miután legyőzték és megölték az alvilág isteneit.

 

Vénusz tábla részlete a drezdai kódexben

S3 oldal

A maják igen pontos számításai szerint öt (584 napos) vénuszi év megfelel nyolc földi évnek. Tudós csillagászaik még azt is kiszámolták, hogy egy igazi vénuszi év néhány órával rövidebb ennél, ezért helyenként plusznapokat iktattak be a naptárukba a pontosítás kedvéért.

 

drezdai kódex

78.oldal

 

a-drezdai-kodex

A teljes kódex
A könyv szorzótáblákkal, azaz a maja naptári számítás segédeszközeivel kezdődik. Ezeket egy sor 260 napos, a napok tulajdonságait taglaló almanach követi. Végül vannak benne Vénusz- és Hold-táblázatok, és néhány a katunokra vonatkozó jóslat. A leggyakoribb színek a fekete, vörös és maja-kék

 

Forrás: Az emberiség története (186-187. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

 

One comment

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s