A bayeux-i falikárpit

Közzétette:

 

 

A világ talán leghíresebb falikárpitja 70 méter hosszúságban meséli el, miként hódította meg Angliát 1066-ban Vilmos normann herceg, akit épp ezért nevezünk Hódító Vilmosnak. A kárpit feltehetően Angliában készült, mégis normann szemszögből láttatja az eseményeket. Alsó és felső csíkjában díszítőmotívumként állatokat láthatunk, ókori szerzők, vagyis Aiszóposz és Phaedrus állatmeséinek figuráit, valamint a lentebb elbeszélt történethez kapcsolódó jeleneteket. Ez a különleges műalkotás elénk tárja a hastingsi csatához vezető események sorát. Kezdődik azzal, hogy a gyermektelen Hitvalló Edward angol király elküldi a trónörökös Harold Godwinson wessexi grófot követségbe Normandiába, ahol az fogságba esik, hogy szabaduljon, megesküszik Vilmosnak, hogy majd támogatja az ő angol trón iránti igényét Edward halála után. Ám amikor Edward 1066-ban meghal, ő maga foglalja el a trónt, és váltja ki Vilmos támadását. A normann herceg alaposan felkészült a hódításra: egyrészt megnyerte magának II. Sándor pápa támogatását, másrészt Harold vikingek közé száműzött testvérét, Tostigót rávette, hogy támadja meg Angliát. Ezután szállt csak partra seregeivel.

 

bayeux_2

 

Harcmodor

A falikárpit értékes információkat közvetít a 11. századi harcmodorról és katonai nevelésről. Egyetlen más dokumentumból sem tudhatunk meg ennyi mindent sem a korabeli angol-szászokról, sem a normannokról.
Mindkét harcoló fél katonái orrvédővel felszerelt kúpos sisakot viseltek. Kezükben lekerekített tetejű, az alján hegyes végű pajzsot, úgynevezett kite-ot tartanak, fegyverük pedig többnyire lándzsa, kard és csatabárd.

 

bayeux

A normann hódítás története
A bayeux-i (ejtsd: bajö) falikárpitot 1080 táján szőtték. Először 1476-ban jelent meg az itteni székesegyház levéltárában. A rajta ábrázolt események sora 1064-ben kezdődik Harold Vilmos hercegnek tett állítólagos esküjével, és a két évvel későbbi hastingsi csatáig tart.

A normannoknak jócskán vannak íjászaik is, az angolszászoknak jóval kevesebb. Ez éppúgy hozzájárult a csata végkimeneteléhez, mint a normannok színlelt megfutamodása, amely megbontotta az angolszász csatarendet. Az angolszászok ugyanis összeérintett pajzsaikkal és lándzsáikkal szoros alakzatot formálva indultak a csatába. A normannok kötetlenebbül mozogtak, és hol lovasrohammal, hol nyílzáporral próbálták megbontani az ellenséges csatarendet. Az ütközet csúcspontján Harold, egyik szemén nyíltól találva, elesik. A falikárpit további megmaradt részletei a csatavesztéssel együtt járó jeleneteket ábrázolják: a menekülők lemészárlását és a holtak kíméletlen kifosztását.

 

Forrás: Az emberiség története (138-139. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s