Gyulai Almásy-kastély

Közzétette:

 

 

Két évvel az alapkőletétel után 2016. március 18-án adták át a megújult Almásy-kastélyt. A 2,5 milliárd forintból megvalósuló beruházást Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter adta át.

Ünnep és hétköznap, úr és cseléd, fény és árnyék.

Az elmúlt évszázadokat szinte ugyanúgy határozták meg ezek az ellentett-párok, mint napjainkat. És mégis, hiába jártuk végig Magyarország, sőt Európa kastélyait, semmit sem tudhattunk meg a színfalak mögötti világról, arról, mely nélkül a pompa és ragyogás azonnal kihunyt volna,

egészen eddig!

A kiállítás 2016. március 19-től látogatható

A ma látogatható kiállításoktól eltérően nem csak a főúri életforma ismerhető meg az országban egyedülálló interaktív eszközök segítségével, hanem az egykori kastély életét „láthatatlan motorként” működtető cselédség mindennapjaiba is betekintést nyerhetünk, sőt, magunk is kipróbálhatjuk, milyen teendőik voltak…

 

almasy-kastely

 

A Gyulavári Kastély története

 

A török hódoltság visszahúzódását követő időkben Harruckern János György felső-ausztriai iparos családból származó katonatiszt III. Károly magyar királytól szolgálatai fejében kapta a majd egész Békés vármegyére kiterjedő területet. A csaknem elnéptelenedett megyét újratelepítette magyar, német, szlovák és román telepesekkel.

A Harruckern család jellemzően Bécsben élt, s a kor szokása szerint rendelkezett városi palotával, valamint a városon kívül nagy kertet és benne nyaralókastélyt is birtokolt. Ez utóbbit a kor egyik ismert építésze, Franz Anton Pilgram tervezte, a ma már nem álló épület alaprajzi kialakítása kísértetiesen hasonlít a gyulai kastély (akkori) elrendezésére. Valószínűleg Harruckern elégedett volt Bécs melletti kastélyával, így Gyulára nem készíttetett új terveket, a megszokott környezetet alakította ki távoli birtokán.

A gyulai kastély barokk tömbjét fia, Harruckern Ferenc alakította ki, akinek halálával az épületet Wenckheim Józsefné Gruber Mária Terézia bárónő örökölte. Fia,Wenckheim Ferenc idejében igazi fénykorát élte a kastély. Bécsben is párját ritkító, nemesi rezidenciává bővítette az épületet, mellé lovardát emelt, parkjába és télikertjébe egzotikus növényeket ültetett.

A Wenckheim család tagjai később három alkalommal is fogadhatták a magyar uralkodót. 1807-ben I. Ferenc és lánya, Mária Ludovika (Napóleon francia császár későbbi felesége), Ferenc József császár 1857-ben feleségével, Erzsébettel, majd 1876-ban egy hadgyakorlat alkalmával járt a gyulai kastélyban.

1849-ben a 13 aradi tábornok közül tízen ebben az épületben tették le a fegyvert augusztus 23-án, s a kastély kertjéből indultak el az aradi vesztőhely felé.

A régi nemesi família, a zsadányi és törökszentmiklósi Almásy család Wenckheim Stefánia Mária grófnő és gróf Almásy Kálmán házassága révén került kapcsolatba a kastéllyal. Fiuk, Dénes és felesége, Almásyné Károlyi Ella „végtelen egyszerűségüknek” köszönhetően nagyon népszerű emberek voltak Gyulán. A grófné több ezer koronával támogatta a gyulai gimnázium, majd a József Szanatórium megépítését.

Az utolsó Almásy-örökös, Alajos 1945 novemberében öngyilkos lett. A gróf öccse, Kálmán a világháború kitörésekor Angliában maradt. A II. világháború után a kastélyt államosították, az épületben szakmunkásképző iskolát, ápolónőképző szakiskolát és kollégiumot, majd csecsemőotthont helyeztek el. Az 1960-as években a kastélypark nagyobb részén termálfürdőt alakítottak ki. A kastélyt az 1990-es években fokozatosan kiürítették.

A gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély az ország kulturális életében is jelentős szerepet játszott. Ez az első magyarországi kastély, amelyben színjátékot tartottak már 1746-ban;himnuszunk zeneszerzőjének, Erkel Ferencnek a nagyapja kulturális udvarmesterként és házi muzsikusként élt a falai között – s maga a nagy zeneszerző is gyakran megfordult itt, az Erkel család több generációja is adott zenei estet a kastély nagyebédlőjének zongoráján; korának ünnepelt alkotója, Munkácsy Mihály a gyulai kastélyban kezdett ismerkedni a festészettel Szamossy Elek keze alatt, aki aWenckheim família régi családi arcképeit, ősgalériáját másolta és javítgatta akkoriban.

 

Források: behir.hu, gyulaikastely.hu

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s