Telkes Mária

Közzétette:

 

 

Sajnos kevesen ismerik a Magyarországon született és az Amerikai Egyesült Államokban tevékenykedő tudósnőt, a szolártechnika kiváló szakértőjét, számos nemzetközi elismerés és díj birtokosát, akinek a napenergia-hasznosítás terén tett úttörő felfedezéseit napjainkban is alkalmazzák. Személye hazánkban mindmáig szinte ismeretlen, a számára méltán kijáró tudományos elismertség nélkül fedi homály kilétét. Pedig az Amerikában „Sun Queen”-ként emlegetett tudósnő több találmánya is sorozatgyártásban került használatba. Talán a legismertebb szabadalma az első szoláris fűtési rendszerrel működő „napház” volt, de nevéhez fűződik többek között az első napkemence (napenergiával fűtött hússütő berendezés), valamint az első napenergiával működő, tengervíz sótalanítására alkalmas szerkezet ötlete is.

Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten. A jómódú Telkes Aladár bankigazgató lányaként, nyolc testvére közül volt a legidősebb nővér. Elemi iskolai tanulmányait előbb az Angolkisasszonyoknál, majd a Sophianum katolikus leánygimnáziumban végezte, mindvégig jeles eredménnyel. 1920-ban kezdhette meg tanulmányait a budapesti tudományegyetemen, ahová 1895 óta iratkozhattak be nők is.

 

385px-Maria_Telkes_NYWTS

Telkes Mária (Budapest, 1900. december 12. – Budapest, 1995. december 2.)

Matematika-fizika szakon szerzett diplomát, majd Ribáry István fizikus professzor mellett dolgozott asszisztensként és szerezett doktori fokozatot fizikai-kémia területen 1924-ben. Még ebben az évben látogatott el hozzá nagybátyja, a Clevelandban élő konzul, Ludwig Ernő. Ettől a találkozástól kezdve élete jelentősen megváltozott: nagybátyja hívásának eleget téve Amerikába költözött.

1925-ben a clevelandi Biofizikai Intézet kutatólaborjában kezdte meg munkásságát George S. W. Cryle professzor mellett. Az intézetben az agysejtek sugárzását kutatták, ahol komoly eredményeket sikerült elérniük: egy Telkes Mária által készített elektromos fényképezőgéppel meg tudták mérni az agysejtek infravörös sugarait.

A The New York Times 1934-ben készített egy összeállítást Amerika akkori 11 legismertebb és legsikeresebb nőjéről, ahol filmszínészek, sportolók és közéleti szereplők mellett Telkes Mária is szerepelt egyetlen (ráadásul magyar) tudósként.

Néhány évvel később, 1939-ben Bostonba költözött, ahol a Massachusetts Institute of Technology (MIT) tanáraként és kutatójaként folytatta pályafutását. Innentől kezdve munkássága leginkább a napenergia felhasználása köré összpontosult.

Telkes Mária a napenergia hasznosítására vonatkozóan számos szabadalmat jelentett be. Egyik legsikeresebb találmánya a második világháború amerikai katonai pilótáinak kifejlesztett napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezése volt. Komoly problémát jelentett, hogy a háborúban a szerencsétlenül járt, tengerre lezuhanó repülőgépek pilótáinak, ha sikerült is túlélniük a szerencsétlenséget, az ivóvízhiánnyal is meg kellett küzdeniük. Telkes szabadalmaztatott egy saját maga által tesztelt felfújható, napenergiával működő berendezést, amely naponta körülbelül 1 liter víz lepárlására volt alkalmas. A műanyag, átlátszó focilabdára emlékeztető eszköz belsejében volt elhelyezve egy fekete filcpárna, melyet a sós vízbe kellett mártani, és a hő hatására a gömb belső felületén csapódott le az édesvíz. A szabadalmat sorozatgyártás követte és a háborúban minden pilóta felszerelésében elhelyeztek egy ilyen berendezést.

Telkes munkásságát és sikerességét jól jellemzi több mint száz tudományos publikációja, húsz szabadalma és az általa elnyert tizenkét nemzetközi kitüntetés (köztük az Amerikai Tudományos és Kutatás-fejlesztési Hivatal díja). Egyetemi oktatóként, majd később nagyvállalatok tanácsadójaként dolgozott, részt vett több állami megbízású tengerészeti és űrkutatási programban is. Kutatási eredményeinek jelentősége – a napenergia hasznosításának továbbfejlesztése – az 1970-es évek olajválsága óta tovább fokozódott. Az MIT Energetikai Hivatal programjának keretében további napházak építésén dolgoztak a korábbi tervek és eredmények felhasználásával.

 

dover

Napház Doverben

Telkes Mária 1995-ben tért haza ismét Magyarországra, még abban az évben hunyt el Budapesten. Számos találmányával, melyek közül többet napjainkban is használnak, élete méltán lehet példaértékű minden fiatal és tapasztal kutató számára.

 

Forrás: Rédey Soma: Telkes Mária – az ismeretlen Napkirálynő (részlet) Természet Világa, 2009. március

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s