Gendzsi herceg nyomában

Közzétette:

 

 

Japán képen és írásban – Kiállítás a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban

 

Gendzsi regénye a világirodalom első nagyregénye Muraszaki sikibu (azaz udvarhölgy) tollából Az album egyik lapjaszármazó 11. század eleji terjedelmes írásmű. Az 54 fejezetből álló regény fiktív személy, Gendzsi herceg életét és szerelmeit örökíti meg. Részletesen mutatja be a Heian-korszak Japánjának évszázadokra meghatározó udvari szokásait, kultúráját, vagyis a felkelő Nap országának középkori világát és férfieszményét. A regény hatása máig él festményeken, metszeteken, lakktárgyak, kerámiák és játékok ábrázolásain, valamint a kabuki színház hagyományaiban. A 2008-as évet Japánban Muraszaki és könyve emlékének szentelték.

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum mintegy 200 műalkotáson keresztül mutatja be közönségének a japán társművészetekben továbbélő irodalmi hősöket, elsősorban a szépséget és a szerelmet a ragyogó férfiideálban, Gendzsi herceg személyében. Az előtérben (az emeleti folyosón) látható a Muraszaki regényének angolból fordított két magyar nyelvű kiadása: Hamvas Béla és Gy. Horváth László tolmácsolásában, valamint a japán nagykövet által kölcsönzött aranyszínű paraván, rajta a regényből vett idézettel.

Muraszaki udvarhölgy előkelő család sarjaként Sösi császárné szolgálatában állt. Neve „beszélő név”: gyöngykölest jelent, mely növény gyökeréből készítették a bíborfestéket, a szerelem és a megbecsülés jelének színét. 1500 oldalas, 54 fejezetre tagolt műve Gendzsi hercegről fontos 11. századi forrásdokumentum. Külön érdekesség a női a szerző. Munkája a japán irodalom kezdete abban az időben, amikor kínai mintára Japánban is az írás a férfiak privilégiuma volt – vezette be a látogatókat dr. Fajcsák Györgyi múzeumigazgató.

Gendzsi herceg albuma az I. teremben 16. századi másolatban látható, de műtárgyvédelmi szempontból csupán 20 napig tekinthető meg! – figyelmeztetett Dénes Mirjam kutáror. Az album leporelló alakú, tele a korabeli életet ábrázoló színes festményekkel. Papíron arany és tus kézimunkával. Ez a műalkotás a magyar Hopp Múzeum tulajdona. A japán férfiak hasonló albumokat ajándékoztak a feleségnek. Ez már a sógunátusok kezdeti időszaka, amikor a tánc, a képzőművészet és a zene a sógunok udvarában megosztotta az egységes japán művészetszemléletet, ám Gendzsi herceg öröksége megmaradt a középpontban.

 

A magyarországi album

A II. teremben a régi Japán hagyományos műfaja, a vaka, azaz az ötsoros vers változatai jelennek meg, persze későbbi másolatokban – különböző korszakokból, különböző stílusban. Kimondottan vizuális szövegek, a saját korukban úgy használták, mint ma az sms-eket, bár inkább természeti képekről „beszélnek”. Az egyik vitrinben látjuk a jatatét, a hordozható irón és ecset díszes tartóját. Az írás szerszámai a kalligráfiához kellettek, s amire írtak, a papír minősége árulkodott a szerző anyagi helyzetéről.

 

Itt látjuk az ősi szájorgonát, a bugakut, amit lakkdobozokon, dísztárgyakon is ábrázoltak

A III. terem anyaga a Gendzsi kultúra továbbélésével foglalkozik a 17. században, a sógunátusok által kialakult urbanizáció idején. Elsősorban a sógunok udvaraiból terjedt szét az írástudás és a kultúra, de már mindenki ismerte Gendzsi herceg történeteit. Sok kötet átirat, kritika, sőt paródia jelent meg róla. A University of California kölcsönözte a múzeumnak a 24 fametszetet a vidéki kalandor Gendzsi hercegről, aki itt éppen egy sógun fia. Az esztétikai ábrázolások már groteszkbe hajlanak. Az 54-ből hiányzó metszetek helyére japán jeleket rajzoltak, amelyek között nem találunk két egyformát. (Megjegyzendő, hogy az 1830-as években a szerelmekről szóló könyvet és ábrázolásait betiltották, hogy ne rontsa a közerkölcsöt. A japánoknál ugyanis a monogámia ismeretlen fogalom volt.) A Gendzsi-kó nevű társasjáték és az illatos papírok ceremóniája szintén kapcsolódik az irodalmi mű 54 fejezetéhez.

 

Legyező

A 16. században a portugálok hozták Japánba a kártyajátékot. A helyiek megalkották a saját kártyáikat (karuta). Az 54 lap egyik felén a vaka szakaszok első két sorát írták-rajzolták fel, a másik felére a vers többi részét. A játékmester felolvasta az utolsó sorokat, a játékosok pedig megkeresték a hozzájuk tartozó elsőket.

Még érdekesebb a kagylójáték. Ma úgy mondanánk: memory. Minden kagylónak csak egyetlen párja létezik, azt kell a sok között megtalálni. Két egyforma kagyló nincs, különböznek színben, mintában, rovátkákban. A játék a párkeresés jelképes eszköze is volt.

 

Gaál Zoltán fotográfus

A IV. terem a máé. A kiállítás ugyanis utal a jelenre. Gaál Zoltán fotográfus „szólaltatja meg” lyukkamerával és digitális technikával készült fekete-fehér fényképein a korszak templomaiban fellelhető szobrokat, színházi álarcokat, természeti helyszíneket – Krasznahorkai László Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó című regénye nyomán. Krasznahorkai Gendzsi herceg képzeletbeli unokájának bolyongásait írja le Heianban, a mai Kiotóban. A fotográfus úgy nyilatkozott, hogy nehéz a japán rendszerben értékeset komponálni, hiszen japán szemszögből a fényképek magyarosak, magyar szemszögből japánosak. Kiotóban 80 templomban szabad fényképezni. Mint mondta, Krasznahorkai László vonatkozó művében találta meg azt a tisztaságot, ami útnak indította. Nem véletlen, hogy Tarr Béla az ő regényei alapján forgatta a filmjeit. A fotószekció kurátora Kincses Károly.

A Gendszi herceg nyomában című kiállítás 2016. április 17-ig tekinthető meg. A Hopp Ferenc Múzeum 2016 januárjától gondolt múzeumpedagógiai előadásokra, sétáló tárlatvezetésekre, különböző workshopokra külön gyerekek és felnőttek számára. Akkorra elkészülnek a pedagógiai füzetek is. Izgalmas programnak ígérkezik az interaktív illatceremónia Zólyomi Zsolt parfümőrrel, vagy a camera obscura készítés és fényképezés lyukkamerával. Nem maradhat ki február 13-án a holdújévi ajándékkészítés – japán módra és a Valentin-napi kagylójáték készítés sem. Április 16-án 10-18 óra között a kiállítás befejezéseként rendezik meg a 3. magyar haikunapot. Haikuk és tankák felolvasása, karuta-bemutató, kalligráfia gyakorlás és sok érdekesség zárja kiállítást. A programokon belépőjeggyel lehet részt venni, felnőtteknek 1000.- Ft, diákoknak és nyugdíjasoknak 500.- Ft. A legtöbb program regisztrációhoz kötött: hopprogram@hoppmuseum.hu e-mail címen vagy a +36-1-3226-476-os telefonszámon lehet jelentkezni.

Dobi Ildikó – EuroAstra

 

4 comments

  1. Kedves Péter!

    Az egyik japán filmek iránt érdeklődő csoportnak küldtem tovább a cikkét, nagy köszönettel.

    Üdvözlettel. Veres Ildikó

    2015. nov. 29. dátummal, 13:52 időpontban Lighthouse írta:

    > >

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s