Október 31-e: reformáció világnapja

Közzétette:

 

 

1517. október 31-én hozta nyilvánosságra Martin Luther híres 95 pontját

 

A reformáció világnapja több protestáns egyházban október 31-én tartott ünnepnap, annak emlékére, hogy a hagyomány szerint 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét.

„Amikor Luther látta a búcsúárulásnak a nép lelki és erkölcsi életére gyakorolt veszedelmes hatását, kénytelen volt ellene fellépni. 1516. október 31-én tartotta első prédikációját a búcsú ellen. Máskor is prédikált, leveleket is írt a búcsúárusítás megszüntetése érdekében, de teljesen hiába. Végül a wittenbergi nagy ereklyeünnep és búcsúnap (november 1.) alkalmából a búcsúkereskedésre vonatkozó aggályait és bírálómegjegyzéseit 95 tudományos tételben foglalta össze.

Tételeit kinyomatta s 1517. október 31-én déli 12 órakor kiszögezte a wittenbergi vártemplom ajtajára. Ezzel a búcsú ereje és értéke felett való vitára hívta ki korának tudósait… a búcsúk bírálatával akaratlanul is hozzányúlt a pápa hatalmához s ezzel harcra szólította a papságot… Luther tételei ellen egyelőre senki nem kelt vitára. Annál érdekesebb, hogy a 95 tétel a lehető legrövidebb idő alatt elterjedt egész Európában. Általános volt az öröm, hogy végre valaki nyíltan síkra száll az igazságért.”

„Ekkor egy Luther nevű doktort dicsőítettek, hogy végre egyszer már akadt valaki, aki kezébe veszi a dolgot. A hírnévnek nem örültem, mert a dallam a hangomhoz képest túlságosan magasnak látszott. Akkor még elismertem a pápát uramnak és azt hittem, hogy előtte kedves dolgot cselekszem. Ő azonban ellenem fordult…”

 

bocskai_istvan  genfi emlekmu

Bocskai István, A reformáció genfi emlékműve

 

Illyés Gyula: A reformáció genfi emlékműve előtt

Száznegyvenhármat léptem: ez a hossza
a szobor-sornak. Hírnök, ki megölt
milliók végső tisztelgését hozza,
úgy mentem el rajvonaluk előtt.
Kálvin, Knox, Farel, Béza! S bika-fővel
a hadra kelt hit zord hadnagyai,
a Vilmosok! és Coligny és Cromwell
ők néztek rám – s a szablyás Bocskay!…
(-)
Hiszed, hogy volna olyan-amilyen
magyarság, ha nincs – Kálvin?
Nem hiszem.
Vagy mást mondok: szobádban volna villany,
ha nem lép Giordano Bruno a tűzbe-
Hol kezdődött, hogy atomerő is van,
S holnap rakétán repülsz ki az űrbe-
Övék az érdem, kiket sem a máglya
nem riaszthatott vissza, sem a gálya sem harcaik bukása,
a léptenként fölmeredő „hiába”!
Látták, vagy nem a céljuk,
azt jól látták, hogy nincs visszafelé út;
a múlt, ahogy füst-vetve összeomlott,
úgy lökte őket, mint lőpor az ólmot:
előre! és ők vállalták e sorsot Mondd hát velem, hogy dicsőség reájuk!


1946

 

Forrás: Virág Jenő: Dr. Luther Márton önmagáról (Magyar Elektronikus Könyvtár)

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s