A merész föníciaiak

Közzétette:

 

 

Az Egyiptom és Anatólia közötti Kánaán földjén a kereskedelemből és iparból élő tengerparti városállamok virágoztak. Görög kortársaik nevezték el lakóhelyüket Föníciának híres bíborfestékjükről, a foinixról.

 

610px-Phoenicia_map-en.svg

Fönícia térképe

 

Fönícia nagyjából a mai Libanon területén (fekvő) városállamai a közeli hegyekből épületfát exportáltak erdőkben szegény szomszédaiknak gabonáért, olajért és gyapjúért, amit viszont ők nem tudtak megtermelni. Központi városuk, Dzsebal (ismertebb görög nevén Büblosz) már Kr. e. 1900-ban kereskedett Egyiptommal. Valamivel később csatlakozott hozzá Arvád, Szúr (Türosz) és Szaida (Szidón).

Egy Anatólia partjainál Kr. e. 1500 táján elsüllyedt hajójuk képet ad az akkori kereskedelemről. Rakományában volt ciprusi réz és kerámia, afganisztáni ón, afrikai elefántcsont és strucctojás, továbbá pisztáciagyanta (illatszer-alapanyagnak), üveg és kánaáni aranyékszer. Feltehetőleg nagy körutat akart megtenni Kánaánból Ciprus és az Égei-tenger érintésével Egyiptomba, majd onnan haza.

Fönícia sorsa

Fönícia városállamainak mozgalmas történelmük volt, hiszen a régiót hol az egyik, hol a másik nagyhatalom foglalta el: Egyiptom, a hettiták, asszírok, végül perzsák. Fönícia lakóinak kereskedői és kézművesi szakértelmét szerencséjükre mindenki nagyra tartotta, ezért többé-kevésbé békén hagyták őket a megszállók. Egymás között viszont olykor harciasan viselkedtek, különösen Szúr és Szaida. A kereskedelem előmozdítására tengerentúli telepeket alapítottak, leginkább Szúr, amelynek voltak ilyen gyarmatai Cipruson (Kition), a mai Tunéziában (Karthágó), illetve Spanyolországban (Gadir, a mai Cadiz). Phoenician_shipA tengerparttal nem rendelkező birodalmaknak, így az asszíroknak és perzsáknak ők voltak a hajósaik. Gyakorlatilag „bérflottát” állítottak ki: nemcsak megépítették a hajókat, de adtak hozzá tengerészeket, tengeri harcban jártas katonákat és szaktudást is. Salamon király is szúriakat fogadott fel Ófirba indított expedíciójához (ez valahol a Vörös-tenger déli kijáratánál lehetett).

 

1280px-PhoenicianTrade_EN.svg

Föníciai kereskedelmi útvonalak

 

Föníciai kézügyesség

 

Értettek a kézművességhez is. Legszebb termékeik között voltak bíborszövetek, bronztálak, arany ékszerek. Kifinomult illatszertartókat készítettek fajanszból, valamint poharakat tömegesen is. Az üveggyártás mesterei voltak, a kvarcot is utánozni tudták, mivel elsőként voltak képesek átlátszó üveget készíteni.

 

640px-Unguentario_punico  Dama de Galera (M.A.N. Madrid) 01  fonicia_bronztal  800px-Phoenician_art_stele_Paris_Louvre

Üveg kenőcstartó Istennőszobor Galerából (Granada) Föníciai bronztál Föníciai sztélé, Párizs, Louvre

 

Forrás: Az emberiség története (47. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s