Doris Lessing

Közzétette:

 

 

Mert ez a tanulás: hirtelen megértesz valamit, amit már egész életedben értettél, csak egy egészen más módon.”

 

„Az írónő – lánykori nevén Doris May Tayler – korai pályája szokatlan tájakról indult, szokatlan célok igézetében. Apja, Alfred Tayler kapitány, akinek az első világháborúban ellőtték az egyik lábát, a háború után a gyarmatokon próbált, kevés sikerrel, szerencsét.

 

Doris_lessing

Doris Lessing (született Doris May Tayler) (Kermansah, Perzsia (ma Irán), 1919. október 22. – London, 2013. november 17. )  Nobel-díjas brit író

 

 

Először Perzsiában (ma Irán) dolgozott banktisztviselőként – itt, Kermansah városában született meg leánya, 1919-ben –, majd 1925-ben földet vett Dél-Rhodesiában (ma Zimbabwe), és kukoricatermesztésből próbált meggazdagodni. Leánya tizenhárom éves koráig katolikus zárdaiskolában tanult, majd két évvel később otthagyta a családját, és pesztonkának állt.

1937-ben Salisburybe (ma Harere) költözött, ahol telefonos-kisasszonyként dolgozott. Hamarosan férjhez ment, két gyereket szült, majd 1943-ban elvált. Ekkoriban – már a háború során – került kapcsolatba a rhodesiai főváros baloldali köreivel, német-zsidó kommunista menekültekkel, a Királyi Légierő itt állomásozó fiatal, oxfordi-cambridge-i hátterű pilótáival. Itt, ebben a politikai és intellektuális közegben találkozott második férjével, Gottfried Lessinggel is.

„Az ekkor már egy ideje írással foglalkozó elvált asszony 1949-ben Londonba költözött, ahol 1950-ben, a „Doris Lessing” írói névvel a címlapon, megjelent és tisztes kritikai és közönségsikert aratott első regénye, a The Grass is Singing (A fű dalol), amelyhez gyermek- és ifjúkorának a rasszizmus és a szegregáció vérbűnétől bélyeges telepestársadalma szolgált élményháttérként.” Magyarul 1972-ben jelent meg. „Fanyalgó közöny fogadta: a nyugati irodalmi újdonságokra szomjazó olvasókat ekkoriban már enyhén szólva hidegen hagyta a háború előtti brit gyarmat társadalmi és szexuális pszichopatológiájának ez a sötéten kritikus és nyilvánvalóan politikai élű rajza (merthogy körülbelül ezt olvasta ki a regényből az, aki egyáltalán elolvasta).”

Ezután egy-két elbeszélésétől eltekintve 1995-ig nem jelent meg műve, amikor is kiadták Az ötödik gyerek című „pszichohorrort”.

A több mint ötven kötettel büszkélkedő írónő munkásságát 2007-ben irodalmi Nobel-díjjal is elismerték: Lessing egy olyan „női tapasztalatokkal rendelkező elbeszélő, aki kétkedéssel, tűzzel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt”.

 

Forrás: Takács Ferenc: Pretextus, paratextus, textus

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s