Kassai-féle lovasíjász módszer

 

 

Hungarikum a Kassai-féle lovasíjász módszer

Az ősi lovasíjászat modern-kori megteremtője korábban Magyar Örökség Díjat is kapott. A somogyi mester korábban több Guinness-világrekordot is felállított.

 

Kassai Lajos lovasíjász

 

A módszer kialakulásának története

„A sagittis Hungarorum libera nos, Domine!“ („A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket!“) imádkozta a középkori Európa. Őseink Bizánctól Brémáig folytattak lovashadjáratokat.

Bulcsu vezér 954-ben az akkori világ legjobbnak számító haderejével nyolc hónap alatt ötezer kilométert megtéve felmorzsolt minden ellenálló alakulatot.

Bölcs Leó, Bíborban született Konstantin és a krónikások egybehangzó véleménye szerint a magyarok harci szellemben, fegyelemben és lóról való nyilazásban felülmúlhatatlanok voltak. Azt, hogy milyen eszmények és célok vezérelték őket, ma már nem tudjuk pontosan, de az biztos, hogy sokat tudtak a világról és önmagukról, és amit tettek, annak a mesterei voltak.

Azután a hosszú évszázadok csendje következett. Az utolsó íjakat, nyilakat a használóikkal együtt eltemették. A történelem viharai csak vastagították ezt a masszív csendfalat, és úgy látszott, hogy az ősmagyar lovasíjászat végképp eltűnik a magyar történelem színes palettájáról. Szerencsére nem így történt!

A Kassai-módszer kialakulása során először a töredékek, maradványok alapján – a forma megőrzésével, de korszerű anyagokból – megtörtént az ősmagyarok íjának újjáalkotása, majd a korszerűsített kisüzemi gyártás megszervezése. Az így létrejött „fegyverrel” kezdődhetett meg a gyakorlás. Folyamatos munkával épült Kaposmérő határában a Kassai-völgy, ahol a lovakat és más állatokat ma is szabad körülmények között gondozzák. Itt létesült a versenypálya, ahol edzéseket, vizsgákat, nyílt napokat, versenyeket, táborokat és világtalálkozókat tartanak.

 

Lovasíjászok a Kassai-völgyben

 

A folyamatos gyakorlás a „mindent kipróbálni és a helyére tenni” elv gyakorlati alkalmazásával folytatódott éveken keresztül. Kassai Lajos ezt a gyötrelmesen gyönyörű folyamatot élvezetes olvasmányként teszi közkinccsé „Lovasíjászat” című könyvében.

Fokozatosan, egy-két évtized alatt a világ minden részében elismertté vált a Kassai-módszer, és megnőtt az igény az „íjfeszítő népek” történelméből megismert íjak, nyilak és kiegészítő felszerelések iránt. Napjainkban az egyszerűbb íjtól a berakással díszített kézműves remekig minden kapható, megrendelhető a kaposmérői üzemben. A közös munka gyümölcseként kialakult egy összetartó közösség, amely mára nemzetközi világszervezetté formálódott.

A Kassai-féle lovasíjász módszer kidolgozásában és megvalósításában az elévülhetetlen értékű fő szerep Kassai Lajos lovasíjász világbajnok mesteré. Elkötelezettsége, elszántsága a kezdetektől töretlen. Az 1980-as évek közepétől íjkészítőként tevékenykedett, és eredményes terepíjászként versenyzett. Modern anyagok és technológiák felhasználásával Cs. Sebestyén Károly és Dr. Fábián Gyula munkássága alapján újjáélesztette a honfoglalás kori magyar íjat, és elsőként a világon elkezdte a sorozatgyártását. Az általa alapított – Kaposmérő Rákóczi út 122. szám alatt található – kisüzem ma is igény szerint elkészíti a szükséges felszereléseket.

Az 1980-as évek végére Kassai Lajos kidolgozta a lovasíjászat versenyszabály-rendszerét, majd a kilencvenes évek elejétől a lovasíjászatot, mint lehetséges új sportágat kezdte elterjeszteni először Magyarországon, majd Európában, az USA-ban és Kanadában. Tíz év kemény gyakorlással tökéletesedett a Kassai-féle versenypálya, alakult ki a szabályrendszer. Eleinte a bemutatók, ünnepségekhez kötött szereplések szereztek egyre több hívet a lovasíjászatnak. Versenyt 1994-ben rendeztek először.

Az egyéni próbálkozásoktól hamar eljutottak a közösségformálás szükségességéig. A Kassai-völgy ma egy virágzó, élhető szigetet jelent az erkölcsileg, gazdaságilag, politikailag nehéz helyzetben levő világban. Igazi jól működő közösség áll az eredmények mögött, hiszen a lovak tartása, felkészítése és szállítása, a felszerelések, a kellékek biztosítása egyben komoly logisztikai csapatmunkát is jelent.

A világ 16 országából – ahol Kassai Lajos személyesen is tanítja a lovasíjászatot – a minden év július első hetében megrendezett világtalálkozóra egyre többen érkeznek a kaposmérői lovasíjász központba, és a rendezvénynek egyre nagyobb a hazai és nemzetközi sikere.

 

A somogyi lovasíjász tanítja az Oscar-díjas Matt Damonnak a sportág alapjait

 

Kaposmérő, Kaposvár és Somogy megye önkormányzatai, az állami és hivatali vezetés, a múzeumi szervezetek elismeréssel és büszkeséggel tekintenek munkásságára, örömmel fogadják az ünnepi bemutatókat, és lehetőségük szerint támogatják a nemes ügyet.

2011-ben a Testnevelési Egyetem elfogadta a Kassai Lajos által kidolgozott gyakorlati oktatást, és elindította a lovasíjász-edző képzést. A világon elsőként Magyarországon lehet lovasíjászatból diplomát szerezni.

A fejlődés során már nem kezdő íjászként ismerkedett a Zen íjászattal Japánban (Kamakura), majd Kínába, a Shaolin-kolostorba is elutazott. Megírta Lovasíjászat című könyvét, amelynek azóta megjelent az angol és a német fordítása is.

A „Lovasíjászat” című könyv a negyedik kiadását érte meg Magyarországon. Ebben Kassai Lajos így írja le ars poeticáját, amely jól tükrözi felfogását és elkötelezettségét:

„Alapvetően két embertípus van, a kérdés embere és a felelet embere. A kérdés embere az állandóan kutató, tapasztalni, megismerni akaró ember. A felelet embere pedig azt mondja, vallása már mindenre megadta a választ, és visszavonul a hitének megfelelő rítusokba. Az én életem mintha mindkettőt tartalmazná. Én mindent ki akartam próbálni, és azt mondtam, csak az ostobák akarnak a mások kárán tanulni, és nincs fontosabb az egyéni tapasztalásnál. A tudás az egyedüli kincsünk, amit nem vehetnek el tőlünk, és egyben a legarisztokratikusabb dolog is a világon. Most, hogy elértem életem delét, egy napfényes tisztásra jutottam, magam mögött hagyva a kérdések és a vágyak kínzó dzsungelét. Sokkal több az elfogadás, mint a változtatni akarás bennem. A lovasíjászat, ami egykor táltos lovon repített térben és időben, ma már egyre inkább egy rítus számomra, keretet adva hétköznapjaimnak, életemnek. Egy-szerre jelenti számomra a tudományt, a művészetet és a vallást. Megpróbáltam a józan észre támaszkodva a lehető legtöbbet megtudni erről a tevékenységről, majd képességeimhez mérten művészien bemutatni, és mire eljutottam idáig, azt vettem észre, hogy hitemmé vált.”

Forrás: Magyar Értéktár – Hungarikumok Gyűjteménye