Benedek Elek jelentősége

Közzétette:

 

 

Meséinek sokasága olyan tengerre emlékeztet, amelynek eddig még csak partvidékét kutatták fel.”

(Lengyel Dénes) 

Hogy Benedek Elek pontosan milyen befolyással is van a magyar kultúrára, mint mesegyűjtő és író, arról csak feltevéseink lehetnek. Munkái – Szabó Zsolt szavaival – „… túlzás nélkül mondhatjuk, olyan hatással voltak a magyar irodalmi és köznyelv fejlődésére, amely csupán a Bibliáéhoz mérhető.” Sikeresség és eladott példányszám tekintetében Benedek két ízben még a pályája delelőjén álló Jókait is megelőzte saját korában.

Benedek Elek

Benedek Elek ( 1859. szeptember 30. – 1929. augusztus 17.)

A nyelv- és műveltségteremtés mellett a gyermekirodalom történetének korszakos alakjaként is meg kell emlékeznünk róla. A XIX-XX. században a kultúra hasadozásai és átrétegződése folyamán a népmese szerepe megváltozott: a paraszti-mezővárosi felnőtt közösségek hagyományos kommunikációs rendszerének egyik eleméből fokozatosan a gyermekek kizárólagos műfajává vált. Hazánkban éppen Benedek Elek működésének idején következett be ez a változás, és fölmerül a kérdés, vajon nem éppen Benedek Eleknek köszönhetően alakult-e úgy, hogy a népi orális kultúrához szervesen hozzátartozó mesemondás a városokban a polgári műveltség része, s a gyermeknevelés és szórakoztatás egyik fő eszköze lett. S akkor még nem is beszéltünk Benedek közvetlen vagy közvetett hatásáról sem a későbbi gyermekírók munkásságában: Tamási Árontól Dsida Jenőig, Ignácz Rózsától Móra Ferencig, de talán még Fekete Istvánig és tovább is, akár Orbán János Dénes Búbocskájáig kimutatható a székely meseíró hatása. Ehhez képest méltatlanul későn, 1959-ben, születésének századik évfordulóján indult meg kutatása, azóta foglalkozik a magyar irodalomtudomány Benedek Elek meséinek tanulmányozásával.

Mesékkel való kapcsolata oly erős, hogy még Többsincs királyfi című színpadi játékának műfaji besorolásánál is „Magyar népmese három felvonásban” alcímmel jegyezte mesedrámáját. Az alcím maga nonszensznek tűnhet, több okból is; először: a mese epikai műfaj, amelyben párbeszédes és leíró elemek váltakoznak. Másodszor: a Többsincs királyfi nem egy, hanem több ismert népmese és irodalmiasult régi ponyvaszöveg egyvelege. A mesedrámával azonos című Benedek Elek-mese mellett magába foglalja A csillagszemű juhász, a Szélike királykisasszony, az Arany János által is feldolgozott Rózsa és Ibolya, a Hollófernyiges c. tündérmesék, Az aranyszőrű bárány c. tréfás mese, valamint A Mátyás király és az igazmondó juhász c. mondamese (vagy ezen mesék változatainak) elemeit, illetve az eredetileg a győri kalendáriumban, ponyvára írva, A gonosz nő és az ördög címmel 1844-ben megjelent, s Arany János által Jóka ördöge néven adaptált komikus népmonda is felismerhető benne. Mindehhez még hozzátehetjük, hogy Vörösmarty: Csongor és Tündéjének (s vele Gyergyai Albert európai vándorszövegből vett széphistóriájának) vonásai is előderengnek a drámában. (Lengyel Dénes „Csongorra emlékeztető eszményi szerelmes”-ként jelöli meg a címadó hőst.)Íme egy jellegzetes darab a benedeki szövegvilágból, mely mérhetetlen távolságokat ölel föl mind térben, mind időben, mégis elválaszthatatlanul kötődik alkotójához és a mesék műfaji szférájához.

A szerzői szándék itt is az, ami az egész Benedek-életműben; a különböző műfaji rétegek és a kulturális hagyományok eltérő kifejezési formái közötti szintézisteremtés, újraértelmezés, egy „összmagyar” és „irodalmi” mesekultúra kialakítása. Benedek Elek köztudottan szabadon kezeli az általa begyűjtött meseszövegeket; s mivel magamagát is mesemondónak tekinti, jogot formál arra, hogy hozzányúlhasson a történetekhez. „Benedek Elek otthonról… az élő mesemondás ismeretét, s talán bizonyos mesemondói gyakorlatot is hozott magával… Művészete abban áll, hogy mesekönyvének nyomtatott szövegét élőszóvá varázsolta.” – írja Lengyel Dénes. Népmesekutatók kimutatták, hogyan vált különböző vidékeken egy-egy mese abban a formában élővé, ahogyan Benedek Elek újramesélte.” – teszi hozzá Szabó Zsolt. Most sem cselekszik másként, a gazdag mesehagyományt összegyúrja, átstilizálja, egy mesejáték keretei közé fogja, s mintegy összegzi azt.

Bár színpadi művének fogadtatása felemás volt, a kortárs magyar szerzők közül többen is fölfigyelnek Benedek Elek mesejátékára. Az első komolyabb népmesei indíttatású színpadi mű Benedeké után Szép Ernő: Az egyszeri királyfi c. tragikomédiája 1914-ből. A Nemzeti Színház tűzte műsorára, és Fenyő Miksa szép kritikát írt róla a Nyugatba. A dráma Kriza János Benedek Elek által átdolgozott meséjéből, A halhatatlanságra vágyó királyfiból keletkezett.

Tamási Áron: Ördögölő Józsiása 1952-ben készült el. A mű bemutatóját évtizedekig nem engedélyezte a szűk látókörű, aggodalmaskodó kultúrpolitika (az a jelenet, amikor az ördögök megszállják Tündérországot nagyon sok aktuális történelmi analógiát vetett föl Trianon és a szovjet okkupáció kapcsán), végül 1983-ban a debreceni színházban sikerült bemutatni. Az egyik mellékszereplő, Durmonyás, feltűnően emlékeztet Benedek Többsincsének Drumójára. A főhős már egyértelműen népi hős, ebben Tamási határozottabb Benedeknél, de Józsiás magába foglalja Csongor eszmeiségét is. Leginkább királyi öltözete árulkodik kettős természetéről, s itt adjuk át a szót a szerzőnek: „Józsiás király öltözete: régi fekete csizmája és a szűk fehér posztónadrágja megmaradt; fölötte fekete mellényt visel, és a mellény fölött aranygombos fehér ujjast, melynek a nyak alatt megtartó aranylánca van.” Mintha Világszép Miklóst látnánk Többsincs felöltőjében.

Sütő András Kalandozások Ihajcsuhajdiában címen megjelent mesejátékáról az 1986-os magyarországi kiadás ajánlóját író Czine Mihály megállapítja, hogy Tamási Áron-i indíttatású mesejáték. Gyöngyöző, friss humora mellett is magán viseli a Benedek Elektől magzott, népmesei eredetű misztériumdrámák minden fontos vonását.

Forrás: Galuska László Pál: Deszkavártól Jégországig. Benedek Elek meseírói munkássága (http://epa.oszk.hu/01200/01245/00044/glp_0904.htm)

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s