Schossberger-kastély – Tura

Közzétette:

 

 

A turai Schossberger-kastély, ha teljes szépségében lenne ma is látogatható, a világ összes főúri otthonokat bemutató kiadványában előkelő helyet kapna. A kastély építője korának egyik leggazdagabb kereskedője volt Magyarországon. A kastélyépület nemcsak látványában, de építészeti kialakításában is különleges: belső kifestése sok hasonlóságot mutat a vele egy időszakban emelt budapesti Operaházéval, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a festéseket a két épületben ugyanaz az ember alkotta, viszont a turai kastélyt az általánosan elterjedt nézettel szemben nem Ybl Miklós tervezte.

 

Tura_-_Palace

Schossberger-kastély (Tura) Légifelvétel

Turán az Esterházy család volt az 1600-as évektől birtokos, tőlük vásárolta meg a birtokot a Schossberger család, ahol korának egyik leggazdagabb kereskedője, Schossberger Zsigmond, fogott kastélyépítésbe, hogy vagyonához és társadalmi rangjához méltó otthona legyen. A pompás épület felújítása közel húsz éve húzódik. Indiai tulajdonosa annak idején az 1996-os megrendezésű Bécs-Budapest Világkiállításra kívánta volna első osztályú szállodává alakítani, a rendezvény azonban elmaradt és sajnos a felújítás is. Azóta, bár több alkalommal is felcsillant a remény az újjászületésre, még mindig várja jobb sorsára fordulását az épület, amely azonban nyitva áll a látogatók előtt.

A Schossberger család csak az 1800-as évek vége felé lett birtokos Turán, amely előttük kétszáz évig az Esterházyak birtokai volt, de a Rozgonyiak és Báthoryak is uralkodtak itt ezt megelőzően. Eszterházy Miklós herceg a turai határ 1/3-ad részét adta el 1873-ban Schossberger Zsigmondnak aki nagyjából tíz év elteltével fogott hozzá a főúri otthon építésnek. A Schossbergerek a felvidékről származtak és a kiegyezés kori Pest egyik leggazdagabb családjának számítottak. Társadalmi rangjukat vagyonuk mellett az uralkodótól kapott nemesi cím (1863), majd a bárói rang (1890) alapozta meg, illetve a különböző szervezetekben betöltött pozícióik, például a Nagykereskedők és Nagyiparosok Szövetségének elnöki széke. A vagyonukat Zsigmond édesapja alapozta – elsősorban gabonakereskedelemmel -, amit fia tovább növelt, bekapcsolódva a dohány és szesz kereskedelembe, valamint a cukoriparba is.

 

Schossberger-kastély (Tura)

“Schossberger-kastély (7474. számú műemlék)

 

A kastélyépítés kora

A kastély tornyán lévő szélzászlón szereplő 1883-as évszámot tekintik a kastély építési évének, azonban valószínűbb, hogy ekkor kezdődött meg az építkezés és a rákövetkező évben vagy azután készült el teljesen az épület, melyet a családi hagyomány szerint felesége számára teremtette meg a családfő. Annak ellenére, hogy a turai kastély alig több, mint száz éve épült, sokáig bizonytalan volt a tervezőjének a személye. Pontosabban a kor nagy mesterének, Ybl Miklósnak tulajdonították a szakemberek a kastély terveit. A kastélyt azonban nem Ybl, hanem Bukovics Gyula tervezte, akinek legismertebb munkája a Földművelődési Minisztérium Kossuth téri épülete. Az 1883-ben emelt neoreneszánsz-francia neobarokk stílusú épület jelentős építészeti emléke a historizmus korának. Főépületének hosszúkás alaprajza és a hozzá nyaktaggal kapcsolódó pálmaháza egyedi a magyar kastélyépítészetben. Belső terének kifestése kapcsán a „kis operaháznak” is szokták nevezni.

Az épület központi csarnokának boltíveit, a pálmaház növényi ornamentikájú festését, a lépcsőház kazettás mennyezetének és a tetőtéri szint groteszk díszítőfestését az Operaház belső díszítésén is dolgozó Scholz Róbert készített. Érdekes az épület főbejáratának diadalív-szerű és timpanonnal lezárt kapuzata. A 98 szobával rendelkező épületet korának legmodernebb technikai vívmányaival szerelték fel (központi fűtéssel, villanyárammal, vízvezetékkel, étellifttel). A család szobái és a vendégszobák az első emeleten voltak, a társasági élet helyiségei az emeletekkel és a tetőtérrel egy légteret alkotó csarnok köré szerveződtek.  A kastély megrendelésekor feltehetőleg a Rotchild család angliai kastélyát ajánlotta mintául a megrendelő, kikben a hozzá hasonlóan polgári háttérrel indult és vagyonossá lett mintát láthatta.. Schossberger Zsigmond 1900-ban hunyt el, de a kastélyt egészen 1945-ig a család tulajdonában maradt. Schossberger Viktor – Zsigmond fia – 1911-ben jelentős összeget áldozott a település katolikus templomának újjáépítésében. A kastély tájképi parkját korának egyik legnagyobb szaktekintélye, József nádor főkertésze, Jámbor Vilmos alkotta meg.

 

Schossberger-kastély_(7474._számú_műemlék)_15

Schossberger-kastély (Tura, Kossuth u.)

1024px-Schossberger-kastély_(7474._számú_műemlék)_24

“Schossberger-kastély (7474. számú műemlék)

 

A pálmaház

Az egész kastélyépület legkülönlegesebb és egyben legromantikusabb része az épülethez, úgynevezett nyaktaggal kapcsolódó, olasz reneszánsz kápolna formavilágát idéző télikert, vagy más néven pálmaház, melynek mérete a főépülethez arányosítva szokatlanul nagy. Ódon hangulatú belső tere rendszeresen ragadja meg filmrendezők képzeletét, így a kastély szerepelt a Holdhercegnő és az Angelina Jolie rendezte, A vér és méz földjén című mozifilmekben is.

 

800px-Schossberger-kastély_(7474._számú_műemlék)_5

Schossberger-kastély (Tura, Kossuth u.)

 

Ébredésre várva

A kastély örököse a II. világháború idején Angliába költözött, a magára maradt épületben előbb orosz katonai szállást és kórházat rendeztek be, majd 1946-tól a helyi iskolát fogadta be a kastély és ez az állapot egészen 1975-ig maradt fenn. Ezután szovjet művészek alkotóházát tervezték kialakítani benne, ami éppúgy nem valósult meg végül, mint az azóta több alkalommal is meghirdetett, szállodaként történő hasznosítás. Legelsőként egy indiai befektető látott fantáziát a fővároshoz közeli, meseszerű épületben, amelyet a Bécs-Budapest Világkiállításra akart megnyitni. A rendezvény elmaradt és vele együtt a kastély újjászületése.

 

Schossberger-kastély_(7474._számú_műemlék)_4

Schossberger-kastély (Tura, Kossuth u.)

Azóta több alkalommal is megpróbálták megvalósítani ezt az elképzelést a tulajdonosok, azonban a rendkívül nagy anyagi ráfordítást igénylő beruházáshoz nem találtak még megfelelő partnert. Pozitív, hogy az épület megtekintése lehetséges, nincs elzárva a nagyközönség előtt. És a vendégek még így, ebben az állapotában is elragadtatással beszélnek a felkeresett épületről.

www.turaikastely.hu

Forrás: Szép Magyarország, Wikimedia Commons
 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s